Wallentínyi Samu (szerk.): Uj magyar líra 1919-1936. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája (Kassa. Karpatia, [1937])

Szabó Béla - Pályám egy kör

SZABÓ BÊLA IV. Sokszor anyámhoz szerettem volna fordulni, és elpanaszolni mindent De hallgatnom kellett, mert anyám szemei mint lakatok zárták le a szám. Szemeimet mint ablakokat lefüggönyöztem, nehogy valaki az életembe lásson. Lelkemet lesrófoltam mint egy lámpát amit egész éjjel égni hagyunk. Sötét szoba lett körülöttem a világ és Te hatalmas árnyék rajta. Ha kinyújtom Utánad a kezem és megakarlak érinteni. áthatol Rajtad és a falhoz ér: a rideg valóságba ütközöm. PÁLYÁM EGY KÖR Mindegy az osotoroz-e a vágy és Utánad futok, vagy kínoz a lelkiismeret és menekülök Előled se közeledni Hozzád se távolodni Tőled nem tudok mert pályám olyan görbe vonal melynek minden pontja Tőled egyenlő távolságra van. 152