Wallentínyi Samu (szerk.): Uj magyar líra 1919-1936. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája (Kassa. Karpatia, [1937])
Szabó Béla - Szerelmes versek
SZABÓ B ÊLA SZERELMES VERSEK I. Megértem most már azokat, kik Hozzád szegődtek mint szentek Istenhez és elhagytak apát, anyát, testvért. És megértem azokat is, kik meghaltak Éretted, mert élni akartak, mert én is szívesen elszegődnék szolgálónak Hozzád és lábaidról lecsókolnám a port. II. Gazdag, ki látott Párist, Berlint, Londont, nem látott Téged úgy mint én üres lapos zsebemmel. Így látni csak gyermek tud mikor először útnak engedi papírhajóját a folyón és szeme elkalandozik az úton hol papírhajója eltűnt. Uj terek nyílnak meg előttem és minden fájdalmat mint fény az estét úgy tünteted el. III. jaj, szívesen futnék Utánad tengereken, hegyeken, sziklákon át csak tudnám forró számat a szádra vagy mit bánom a kezedre, a lábadra szorítani, azután tudom, a testedet is szívesen ide adnád, de valami visszatart, mert félek, hogy el fogsz taszítani még mielőtt szám a testedhez érne és örökre eloltanád lábaiddal széttipornád a szení tüzet, mely bennem ég. 151
