Új hajtások. Fiatal szlovákiai magyar írók és költők antológiája (Bratislava. Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 1953)

Horváth László elbeszélése - Osztrava dala

— Szavunkat adtuk a pártnak, Gottwald elvtársnak, hogy január elsején kész lesz a nagyolvasztó, be lehet gyújtani. Kész lesz a gáznyomásvezeték, a kokszoló, az előmelegítők, az erő­műtelep. Lehet ezt az adott szót visszavonni? Ezt kérdem tőletek! Nem várt feleletet. A hangját felemelte, úgy folytatta: — Az egész ország, az egész béketábor idenéz! Sztálin elv­társ is bennünket figyel. Ránk tekintenek a testvérek is a koreai fronton. Tegnap álmomban egy véres harcost láttam. Azt mondta: Mi nem hátrálunk, hisszük, hogy ti sem hátráltok meg! Géza Miladát nézte, az meg Őt. Mindegyikük tudta, mi megy végbe a másikban. Rekedten szólalt meg: — Maradunk ... — Maradunk ... — mint a visszhang zengett halkan a lány szava. Géza így értette: — Szeretlek! A kezét nyújtotta Jura felé: — Jura elvtárs ... — sa szava olyan volt, mint a fogada­lom — mondd el az egész vonalon.nem hátrálunk meg, ma­radunk a karácsonyi ünnepek alatt és befejezzük a munkát és boldogok lennénk, ha így tennének a többiek is. Jura már messze járt, de a fiú még mindig a lányt nézte. A lány mosolygott. De ma valahogyan másképpen, mint az előző napokban. Fellobbanó szerelmének nyugtalanságát, megnyug­vás, biztonságérzet váltotta fel. Olyan érzés volt ez, mint a vándoré, amikor hosszú útja után végre hazatér. Megértette, hogy komoly érzés ez, huszonhatéves életének döntő eseménye. Úgy kutatta a lány arcát, mintha most látná először, vagy mintha égetné a kíváncsiság: Mi van benned? Most mindjárt tudnia kell. Ki fogja szedni a lányból, milyennek látja őt és tudná-e szeretni. De tanácstalan volt, hogy mit mondjon, hogy el ne rontsa ezt a — úgy érezte — nagyszerű, szép pillanatot. Egészen távolinak tűnt a lány hangja, amikor megszólalt. Tré­fálkozni akart, de nem sikerült és Géza érezte, hogy valami szo­rongás tartja fogva máskor könnyed, baráti hangját. — Ki engedte meg, hogy más nevében is beszélj. Nekem is van szabad akaratom, hátha én is akartam volna mondani va­lamit? - — Milada ... — Tessék! A lány ebben a pillanatban megérezte, hogy a fiú most va­lami komolyat akar mondani. Félt is, örült is, minél előbb hal­lani akarta: 70

Next

/
Thumbnails
Contents