Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
III. A nyelvhasználat - 2. A nyelvhasználat jogi szabályozása - Kisebbségi nyelvek
A N ŕELVHASZNÁLAT 111 Valamennyi rendelkezés nem egyéb, mint a Saint-Germain-en-Laye-i kisebbik nemzetközi szerződés 7. cikkelyének (4. bekezdésének) végrehajtása. A szerződés szövegét azonban nagyon általánosan fogalmazták meg, s nem tartalmaz semmiféle „hányadot", amelyet Csehszlovákiának figyelembe kellett volna vennie. Csupán „megfelelő lehetőséget" említ, bár az eredeti, francia nyelvű szövegben könnyítés („des facilités") áll 13 8. Ezzel kapcsolatban idővel olyan általános nézet alakult ki, hogy a lakosság bizonyos számarányának megállapítása alapjában véve összhangban áll a nemzetközi szerződés szellemével. Minthogy a szerződés 7. cikkelyének 4. bekezdése csupán a bíróságok előtti („devant les tribunaux") nyelvhasználatról tesz említést, és egyetlen szóval sem említi az állami szerveket, végeredményben úgy tűnik, mintha a csehszlovák törvényhozás még „többet is adott" volna a nemzetiségeknek, mint amire Csehszlovákia a nemzetközi szerződésben kötelezettséget vállalt. Az igazság ezzel szemben az, hogy a szóban forgó kisebbségi szerződés 7, cikkelyének 4. bekezdése minden állampolgárnak megengedi saját nyelve szabad használatát a bíróság előtt. Egyetlen szóval sem említi, hogy nyelvük használatának joga csak abban az esetben illeti meg a nem csehszlovák anyanyelvű személyeket, ha egy bírósági járásban bizonyos számarányban élnek. Hangsúlyozom, a nemzetközi szerződés 7. cikkelyének 4. bekezdése szerint a nem cseh nyelvű csehszlovák állampolgároknak megfelelő lehetőségeket, könnyítéseket („des facilités appropriées") kell adni, hogy a bíróságok előtt mind szóban, mind írásban használhassák nyelvüket, de nem számszerűen korlátozott lehetőséget. Ilyen lehetőségről a szerződés nem tesz említést. A 20 százalékos „hányad" bevezetése egy bírósági járásban tehát nem áll összhangban a nemzetközi szerződés szellemével, de a betűjével sem. A szerződés 9. cikkelyének 1. és 2. bekezdése csupán a kisebbségi nyelven való tanítás lehetőségének esetére és az etnikai, a vallási vagy a nyelvi kisebbségek nevelési, vallási vagy emberbaráti céljaira fordítandó költségvetési összegekkel kapcsolatban tartalmazza a „jelentős hányad" („une proportion considérable") fogalmat. Ezt azonban nem kellett alaptörvényként átvenni. A kisebbségi szerződésben csak a bíróság előtti („devant les tribunaux") nyelvhasználatról történik említés. Kétségtelen, hogy ez szövegezési hiba. A 138/ A nemzetközi szerződés cseh nyelvű szövege szerint „přiměřená možnosť'. A szerződés 7. cikkelyének 4. (utolsó) bekezdése a francia nyelvű szövegben ezt így tartalmazza: „...des facilités appropriées seront données aux ressortissants tchéco-slovaques de langue autre que le tchfeque, pour ľ usage de leur langue, soit oralment, soit par écrit devant les tribunaux." — Sbírka..., 1921. évf., 2306—2307.1.
