Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
III. A nyelvhasználat - 2. A nyelvhasználat jogi szabályozása - Kisebbségi nyelvek
112 A N ŕELVHASZNÁLAT 112 kötelezettség minden bizonnyal nemcsak a bíróságokra vonatkozik, hanem a közigazgatási szervek előtti nyelvhasználatra is. Erre az álláspontra helyezkedik a csehszlovák nyelvi törvény is, amely nemcsak a bíróságok, hanem a közigazgatási hivatalok előtti nyelvhasználatot is szabályozza. S ez az álláspont az említett egyedül lehetséges nézetek hallgatólagos elismerése. A törvény 8. §-ának 2. bekezdése arról intézkedik, hogy „A rendelet (a végrehajtási rendelet — Gy. J.) tartalmazzon arról is előírást, milyen intézkedést keli foganatosítani az olyan felekkel való hivatalos érintkezés megkönnyítése érdekében, akik nem ismerik azt a nyelvet, amelyen az illetékes bíróságon, hivatalban vagy szervnél e törvény értelmében hivatalos tevékenységet folytatnak". Ebben a szakaszban nem történik említés arról, hogy a csehszlovák nyelv használata alól való kivételről volna szó, hanem csak a bíróság stb. által használt nyelv alól. Ide tartozik tehát az olyan eset is, amikor a fél nem is érti azt a kisebbségi nyelvet, amelyet az illetékes bíróság, hivatal vagy orgánum bizonyos esetekben használhat. Éppen ezért ez a rendelkezés nemcsak az államnyelv használatáról, hanem a kisebbségi nyelvek használatáról szóló jogszabályok alól is kivételt képez. A nyelvi törvény említett szakaszának rendelkezései megtalálhatók a végrehajtási rendelet több cikkelyében (az 5. cikkely, a 8. cikkely 2. bekezdése, a 9. cikkely, a 19. cikkely 2. bekezdése, a 20. cikkely 2. bekezdése, a 48. cikkely, az 51. cikkely és a 95. cikkely). Minden rendelkezésük különbözik egymástól, s azokat nem lehet egységes rendszerbe foglalni 13 9. A kivételeket maga a törvény engedélyezi. Valamennyi kötelező jellegű, a 2. § ezeket kötelességként rója a köztársaság bíróságaira, hivatalaira és szerveire. Az 1. §-ban felsoroltakkal összehasonlítva az ötlik szembe, hogy a 2. §-ban két szó hiányzik a felsorolásból, mégpedig a köztársaság intézetei és vállalatai, holott tágabb értelemben ezeket is a köztársaság orgánumainak lehet tekinteni . A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság ebből azt a következtetést vonta le, hogy a törvény a 2. § rendelkezését (Boh.3903) nem akarta az állami intézetekre és vállalatokra vonatkoztatni. Az elvi jelentőségű határozat szerint bizonyos vállalatok tevékenységének egy része mégis a 2. § rendelkezése alá tartozik. Többféle kötelességről van szó, amelyet a 2. § tartalmaz. A kisebbségek 139/ A végrehajtási rendelet 4. cikkelyének rendelkezéseit a nyelvi törvény 8. §-ának 2. bekezdésével kapcsolatban kell értelmezni, amelynek alapján azt kiadták, és a nyelvi törvény 2. §-ával kapcsolatban, amelyre a 8. § 2. bekezdésének záradéka irányul. (A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1933. szeptember 27-i 9631/32, Bohusl. adm.10.808 sz. döntvénye). 140/ Vö.: Peška, Zdeněk: i.m., 150—151.1.
