Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

III. A nyelvhasználat - 2. A nyelvhasználat jogi szabályozása - Államnyelv, hivatalos nyelv

98 A N ŕELVHASZNÁLAT 98 az országnak abban a részében támaszthatnak, amelyben ugyanahhoz a nyelvhez tartozó nagyobb számú lakosság él. Azért tartotta szükségesnek, hogy a szóba jöhető lakosság legalacsonyabb számarányát alkotmánytör­vénnyel állapítsák meg. A csehszlovák nemzetgyűlés végül is arra az elhatározásra jutott, hogy az országban használatos nyelvek közül az egyiket hivatalos, államnyelvvé teszi meg. Ezen a nyelven akarta megvalósítani az állami akaratot. A háború előtt egyébként egyes politikai pártok Ausztriában hosszú éveken át arra törekedtek, hogy a német nyelvet államnyelvvé (Staatsspra­che) nyilvánítsák. Azt szerették volna elérni, hogy a német nyelvet jogilag is kiváltságos helyzetbe hozzák, melyet csak ténylegesen élvezett. A csehszlovák nyelv az új állam megalakulása után hamarosan kiváltsá­gos helyzetbe került. Az államnyelvet a kisebbségi szerződés 7. cikkelyének 4. bekezdése alapján be is vezették. Ennek megvalósításáról azonban nem az Alkotmány­levél, hanem a 129. § alapján kiadott nyelvi törvény gondoskodott. Államnyelv, hivatalos nyelv A nyelvi törvény bizonyos közületi szervek kötelességévé teszi, hogy bizo­nyos körülmények között bizonyos nyelveket használjanak. Kétféle köteles­ségről van szó: használni az államnyelvet, hivatalos nyelvet, és használni más nyelveket, az egyes nemzeti kisebbségek nyelvét. Ezekből a köteles­ségekből a jogszabályok betartására alanyi jogok származnak mindazok számára, akik ezekkel a szervekkel kapcsolatba kerülnek. A közületi szervek kötelességei között azonban találunk olyanokat is, amelyek a felek számára nem jelentenek semmiféle jogot. A kötelességek tehát szélesebb körűek, mint a felek jogai. A jogok és a kötelességek mellett, amennyiben kisebbségi nyelvek használatáról van szó, találunk a törvényben bizonyos lehetőségeket is, amelyek adottak a közületi szervek számára 1 0. A csehszlovák nyelv jogállását a törvény 1. §-a így határozza meg: „A csehszlovák nyelv a köztársaság állam-, hivatalos nyelve." 11 1 A csehszlovák nyelvhasználati jog első alapfogalma tehát a „csehszlovák 110/ Vö.: Peška, Z.: i.m., 140.1. 111/ Az államnyelv fogalmával kapcsolatban figyelemre méltó Brendler definíciója: „...az állam­nyelv az a nyelv, amelyet az állami hivatalok, intézetek, vállalatok, az állami végrehajtó hatalom rájuk ruházott részét gyakorló szervek használnak..." — Brendler Náš jazykový zákon, Praha 1920,5.1.

Next

/
Thumbnails
Contents