Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
II. A csehszlovák állam népessége - 6. A magyar nyelvterület
80 A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE 80 eredményei szerint az egyes városokban 20 % alá esett a számarányuk. Ezt bizonyítják az alábbi ismert városok adatai: (78. old bt táblázat) E kitérő után visszatérünk a magyar nyelvterülethez. A statisztikai számokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mind a húszas, mind a harmincas évek során lényegesen erősödött itt a cseh és a szlovák elem. Jelentős település jött létre Éberhárd, Fél, Nagymagyar, Csenke, Tonkháza és Úszor községek, majd kelet felé haladva Megyercs, továbbá Örsújfalu, Ekei, Nemesócsa, Ógyalla, Izsa és Dunaradvány határában. Ezen a magyar nyelvterületen egyébként két változó góc alakulása észlelhető. Az első a felsőcsallóközi csücsökben Pozsony alatt kiépülő szlovák hídfő, a második az Érsekújvártól déli irányban létesülő, a Duna felé kialakuló korridorszerű szlovák ék. Az asszimilációs folyamat kétségkívül felélénkült. Várható az is, hogy a szlovák elem térhódítása következtében elérkezik az idő, amikor Vereknye és Pozsonypüspöki is Pozsony külterületévé válik. A pozsonyi hídfő környékén egyébként öt német település (Csölle, Misérd, Hidas, Szemet, Torcs) tarkítja a lakosság nemzetiségi és anyanyelvi összetételét. Érsekújvártól a Duna vonaláig valóságos telepes lánc alakult. A város alatti ék gerincét a tőle délre fekvő községek — Bagota, Ógyalla és részben Bajcs — szlovák lakosságának fokozatos térhódítása képezi. Nyugati szélét Tótmegyer és Imely vonala, keleti élét Újgyalla és a hajdani szlovák településű Kurtakeszi alkotja. A szlovák lakosság Megyercs község határába való betelepítését (Violin-puszta) további kolóniák létrehozása követi. Ezek Komáromtól nyugatra leérnek a Dunáig (őrsújfalu, Ekei, Nemesócsa, valamint Hodžovo, az új község). Ógyalla alatt is létesült egy nagyobb telep (Zöldállás — Zelený Háj), majd kelet felől Kurtakeszi és a Duna között Mudroňovo, Šrobárová, továbbá Izsa és Dunaradvány határában alakult település. Visszatérve a magyar—szlovák nyelvhatár fővonalához, a statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a szlovákság térhódítása ezen a vidéken is tovább folyik. Nagyobb települések egész sorát hozták létre, mindenekelőtt Szene, Nagyfödémes, Taksony, Tornóc határában. A szlovákság további előretörése tapasztalható Nagyborsa, Dunajánosháza, Németgurab, Diószeg, Galánta, Nemeskosút, Hegy, Vecse és Tardoskedd helységekben. A cél mindenütt az összefüggő nyelvterület szétdarabolása volt. Ennek érdekében létesültek települések a Garam völgyében is. A Mohi, Kiskoszmály, majd Kéty és Ipolypásztó által határolt ún. „egykés terület" szintén veszélybe került. Az elárvult portákat szlovák betelepülők veszik át. Ezen a
