Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
II. A csehszlovák állam népessége - 6. A magyar nyelvterület
74 A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE 74 ben gazdag völgyét, Palástnál leereszkedik a lapállyá szélesedő Korpona patak és a csobogó vizű Varbók völgyébe, aztán erdős, hegyes vidéken húzódik délkelet felé, s Ipolyfődémesen, Kelenyén át eljut Ipolynyékre. Innen északkelet felé veszi útját, és Gyürki, Sirak, Szelény, Dacsókeszi érintésével Csábhoz ér. A községnél délkeletre fordul, áthalad Lukanényén, Bátorfalun és Apátújfalun, majd Tótgyarmatnál nógrádi területre kerül. Az országhatár közvetlen közelében érinti a még honti földön fekvő Szelestény települést, az egykori magyar kisközséget, s Erdőszelestényt megkerülve visszatér az előbbi északkeleti irányba, és elhagyja a honti földet. Nógrádi területen ismét északkeleti irányba tart a határvonal. Zsély és Óvár között, Szklabonya (Mikszáthfalva) alatt átvágja a Kürtös-völgyet, aztán az Ipoly menti szakaszon Galábocs, Bussa, Felsőzellő, Rárosmúlyad, Tőrincs, Vilke, Jelsőc, Panyidaróc, Miksi érintésével az országutat követve eléri Losonc városát. Losonc után visszahajol az Ipoly mellé, s a dimbes-dombos kishonti-gömöri tájon halad tovább. E völgyszakaszon Losoncapátfalva, Ipolynyitra, Bolyk, Pinc és Kétkeresztúr jelzi az útját. Gömörben tartósan az északkeleti irányt követi. Vonala ekképp alakul: az Ipoly—Rima-közben Osgyán, Magyarhegymeg alkotja, továbbá Rimaszombat, R ima tamás falva, Alsópokorágy, Zeherje a Rima-völgyben, Perjése, Balogpádár és Felsőbalog a Balog-völgyben, Felsőfalu, Kisvisnyó a Turóc-völgyben, Deresk a Turóc—Murány-közben, Lice, Gice, Gömörnánás, Mikolcsány a Murány-völgyben, Kuntapolca a Csetnek-völgyben, a pelsőci hegysík alatt Rozsnyórudna, majd a Sajó völgyében Berzétekőrös, Berzéte, Csúcsom, Sajóháza és Rozsnyó . Rozsnyóról kiindulva továbbra is hegyes vidéken tart kelet felé. A kopár hegy tetején épült és a régmúlt dicsőségére emlékeztető büszke vár tövében elhaladva érinti Krasznahorkaváralját, majd Dernő, Kiskovácsvágása, Lucska és Barka községeket, s a Bódva völgyébe ér. A magyar nyelvterülettel szemben haladó szlovák nyelvhatár vonala Betlér táján eltér a magyar nyelvhatártól. Közéjük ékelődött a gölnici német 88/ Néhány helység magyarságának számaránya 1910-ben a gömöri és abaúj területen (zárójelben magyar anyanyelvű): Osgyán 1429 (1358, 95,0 %), Rimaszombat 6912 (6199, 89,7 %), Rimatamásfalva 1056 (990,93,8 %), Alsópokorágy 371 (351,94,6 %), Felsőfalu 205 (200,97,6 %), Rozsnyórudna 503 (358,71,2 %), Rozsnyó 6565 (5886,89,7 %), Csúcsom 383 (344,89,8 %), Sajóháza 554 (348, 62,8 %), Jász ó 1361 (1318,96,8 %), Jászóváralja 243 (216, 88,9 %), Csécs 827 (768, 92,9 %), Szepsi 2197 (2163, 98,5 %), Hatkóc 216 (177, 81,9 %), Makranc 853 (825, 96,7 %), Jászóújfalu 418 (297, 71,1 %), Stósz 1033 (853, 82,6 %).
