Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
II. A csehszlovák állam népessége - 6. A magyar nyelvterület
A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE 75 medence. Ennek szegélye a magyar nyelvhatárral szemben a szepességi Szomolnok és az abaúj-tornai Stósz és Felsőmecenzéf községeken át húzódik. A szlovák nyelvhatár — megkerülve a Szepességet — Aranyidánál találkozott ismét a magyar nyelvhatárral. A Bódva-völgyben Jászómindszent és Rudnok, valamint Pány és Buzinka képezték a határvonalat. Alsóés Felsőmecenzéfről, továbbá Stószból, Jászómindszentből, Rudnokból és Kisidáról lassan kiszorult a magyar elem. Hasonló helyzet alakult ki Makranc, Pány, Jászújfalu, Hatkóc és Semse községekben, pedig ezekben a magyarság a lakosság nagyobbik részét alkotta 8 9. Áj és Torna után a Bódva-völgyön keresztül Jászóig és Jászóváraljáig húzódik a nyelvhatár. Itt visszakanyarodik és délnek veszi az irányt, majd Debrőd, Szepsi és Csécs helységeken átsietve délkelet felé tér el. Szeszta és Nagyida érintésével Kassa alatt eljut a Hernád vonaláig. Abaújszina, Kenyhec és Miglécnémeti után megáll a csehszlovák—magyar országhatárnál, mintha útját állná a Hernád, s mögötte a Zempléni hegység. E helyütt Szlovákia területén hosszabb szakaszon megszakad a magyar nyelvhatár, majd a Ronyva patak mentén, Alsómihályinál folytatódik. Tokaj-Hegyalja északi lankáin áthúzódva érinti Kistoronyát és Nagytoronyát, majd Csarnohó és Zemplén község közelében eléri a Bodrog folyót. A Bodrogtól továbbhaladva Imreg és Szürnyeg községen át az Ondava völgyébe kerül, innen pedig a Labore irányát követi északkelet felé. Kisebb kiszögelléssel érinti Hardicsa községet. A további szakaszon Mészpest és Abara, Nagyráska, Kisráska, Hegyi és Deregnyő képezi a határvonalat, mely a századforduló idején még Bodzaújlak és Kazsó falvakon át jutott Hardicsáig, majd az Ondava völgyébe ért, aztán Garanynak fordulva a Laborcvölgy irányát követve haladt északkelet felé. Az utolsó szakaszon keleti irányba tartva elég szeszélyes hullámvonalat ír le, a Labore völgyéből Mokcsakerész és Ungmogyorós községek érintésével az Ung völgyébe vezet, majd Bajánházánál észak felé hajolva ismét az Ung közelébe kerül, s Vajkóc, Mátyóc és Dobóruszka községeken át visszahúzó89/ A Kassa-vidéki járás egyes helységei, melyekben az 1910. évi népszámlálás még jelentós számú magyart talált (zárójelben magyar anyanyelvű): Bölzse 277 (133, 48,0 %), Magyarbód 672 (571, 84,9 %), Garbócbogdány 483 (379, 78,5 %), Bodolló 561 (548, 97,7 %), Buzita 1088 (1083,99,5 %), Hernádcsány 1425 (824,57,8 %), Csécs 827 (768, 92,9 %), Györké 689 (330, 47,9 %), Hernádgönyű 351 (211, 60,1 %), Hatkóc 216 (177, 81,9 %), Komaróc 445 (435, 97,8 %), Makranc 853 (825, 96,7 %), Zsebes 354 (222, 62,7 %), Semse 419 (355, 84,7 %), Regeteruszka 725 (397, 54,8 %), Pány 496 (471, 94,9 %), Nagyida 2047 (2010, 98,2 %), Felsócsáj 352 (271, 76,9 %), Zsarnó 520 (519, 99,9 %), Hernádzsadány 970 (793, 81,8 %).
