Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
II. A csehszlovák állam népessége - 6. A magyar nyelvterület
A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE 73 háza, Diószeg, Szene, Cseklész, Vágsellye, Tornóc, Érsekújvár, majd Barsbaracska, Barsbese, Töhöl, Tild, Verebély. A párhuzamosan haladó szlovák nyelvhatár mentén olyan községeket találunk, amelyek lakossága elvesztette magyar anyanyelvét, sőt olyanokat is, amelyekben a múltban többségben voltak a magyar anyanyelvű személyek (pl. Magyargurab). A nyelvterület magyar lakossága azonban minden fogyatkozás ellenére még mindig jelentős, s ma is sokan beszélik a magyar nyelvet. Hasonló a helyzet Nyitra környékén is, bár a magyar nyelvterület északi és délnyugati részével határos községek lakosságának összetétele hasonlóképpen fejlődött. A határvonal dél felé Kiskoszmályon, Újbarson, Marosfalván és Kiskálnán keresztül Felsőszecse községig követi a Garam folyó barsi szakaszát. Lévát elhagyva kelet felé vezet az útja, s átvágva a Garam—Szikince-közt honti területre lép. Hontvarsány és Hontkiskér között széltében metszi át a Szikince patak völgyét, majd Borinál átlépi az ásványi forrásairól ismert Búr-völgyet és átjut a Garam—Ipoly-közi földháton, s dél felé megkerülve Szántó és Hévmagyarád községeket áthalad Hontfüzesgyarmaton és Deménd irányába veszi útját. Az államfordulat idején Bori után áthaladt Szántó és Hévmagyarád községeken, és kerülő nélkül, közvetlenül sietett Egeg felé. A két község magyar jellege azonban megszűnt, ezért módosult az irányvonal. Hasonló sorsra jutott a Lévától északra fekvő Horhi, valamint Garamkeszi, Berekalja, Nagykereskény (Kiskereskénnyel együtt) és Dalmad község is. Alsószemerédet elhagyva a kanyargó Ipoly medre felett óriási falként emelkedő Börzsönynek csaknem az árnyékában, a látóhatár szélén magasodó Drégelyvár irányában a határ áthajlik a tágas Selmec-völgybe. Itt, Felsőszemeréd határában irányt változtat és észak felé tart, ahol a messzeségben kéklőn emelkedik a Szitnya. A közeli Egeg községnél megtorpan 8 7. Egeg és Szalatnya között átszeli a Selmec patak szénsavas ásványvizek87/ A magyar anyanyelvű lakosság számaránya egyes községekben az 1910. évi népszámlálás adatai szerint (zárójelben magyar anyanyelvű): Felsőszecse 654 (587, 89,8 %), Léva 9675 (8752, 90,5 %), Berekalja 793 (281, 35,4 %), Horhi 356 (220, 61,8 %), Hontvarsány 262 (218, 83,2 %), Csánk 461 (295, 63,9 %), Bori 362 (312, 86,2 %), Szántó 485 (381, 78,6 %), Hévmagyarád 319 (243, 76,2 %), Dalmad 501 (135, 26,9 %), Deménd 724 (720, 99,4 %), Felsőszemeréd 690 (630, 91,3 %), Egeg 597 (508, 85,1 %), Szalatnya 463 (458, 98,9 %), Gyűgy 140 (75, 53,6 %), Mere 166 (91, 54,8 %), Palást 1717 (1651, 96,2 %), Magasmajtény 851 (287, 28,7 %), Bátorfalu 321 (312,94,3 %), Zsély 920 (890, 96,7 %), Losonc 12 939 (10 634,82,2 %), Miksi 386 (380, 98,4 %), LosoncapátCalva 1071 (632, 59,0 %), Bussa 792 (746, 94,2 %), Kétkeresztúr 291 (162, 55,7 %).
