Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
II. A csehszlovák állam népessége - 4. A népsűsűség
A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE 39 4. A népsűrűség A Csehszlovák Köztársaságban 97 jelenlevő lakos jutott 1 km 2-re. Ez lényegében azonos az 1910. évi népsűrűséggel. A cseh tartományok különben Európa legsűrűbben lakott területei közé tartoztak. Népsűrűségük kétszer akkora volt, mint Szlovákiáé és Kárpátaljáé: Csehországban 128 lakos esett 1 km 2-re, Morvaországban 119, Sziléziában 152, ugyanakkor Szlovákiában csak 61, Kárpátalján pedig 48. A XIX. század második felében és a XX. század elején 5 5 Csehszlovákia területén így alakult a népsűrűség: Tartomány 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1930 Csehország — 107 112 122 130 128 137 Morvaország és Szilézia — 99 105 114 123 125 133 Szlovákia* 50 50 53 57 60 61 68 Kárpátalja** 32 31 36 42 47 48 57 Csehszlovákia 79 83 90 97 97 105 * katonaság nélkül ** katonaság nélkül Az egyes tartományok, de az egyes vidékek népsűrűségében is óriási eltérések tapasztalhatók. Csehszlovákia legsűrűbben lakott területei közé a bánya- és az iparvidékek tartoztak. A népsűrűség ugyancsak nagyobb volt a folyók völgyében elterülő mezőgazdasági járásokban, mint a hidegebb éghajlatú északi hegyvidékeken. A statisztikai adatok szerint Csehország déli területe kevésbé sűrűn lakott. Az északi járások és Morvaország északi hegyes vidékei viszont ritkábban lakottak, mint a Morva folyó középső és alsó folyása mentén kialakult járások. Szlovákia délnyugati vidéke a Duna és a Morva mentén sokkal sűrűbben lakott, mint a közép-szlovákiai hegyvidék. Kelet-Szlovákia és Kárpátalja déli járásainak népsűrűsége pedig nagyobb, mint a Tisza felső folyásának területéé. A történelmi tartományokban — Prága és Brünn kivételével — akadnak 54/ Vö.: Československá statistika. Svazek 9., 67x., 60x., 83x.!. ; Svazek 98., 28x., 36., 59., 60.1.
