Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
II. A csehszlovák állam népessége - 5. A népesség nemzetiségi összetétele - A népesség nemzetiségi megoszlása
40 A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE 40 olyan közigazgatási területek, amelyekben 1921-ben több mint 200 lakos jutott 1 km 2-re. Ezek Európa legsűrűbben lakott területei közé tartoztak. Például az északnyugat-csehországi barnaszénmedencében és az Elba alsó folyásának iparvidékén a Teplice Šanov-i járásban 524, az Ústí nad Labem-i járásban pedig 461 lakos 1 km 2-re. Négyzetkilométerenként több mint 300 lakossal dicsekedhetett a Mosti, a Horní Litvinov-i és a Duchcovi járás, több mint 200 lakossal pedig a Déčíni, a Litoméřicei, valamint a Chomutovi járás. Észak-Csehországban, ahol fejlett volt a textil- és az üvegipar, szintén több száz lakos jutott 1 km 2-re (Varnsdorf 435, Šluknov 303, Rumburk 298, Haňspach 232). Liberec vidéke is a legsűrűbben lakott területek közé számított (a Libereci járásban a várossal együtt 496, a Jabloneciben 528 lakos esett egy négyzetkilométerre). A Kladnói járásban 1026, az Ostravaiban 1240, a Bohumíniben 497, a Frýštátiban pedig 516 lakos esett 1 km 2-re. A Haná-vidéken az Olomouci járás volt a legsűrűbben lakott (219), majd a Přerovi (225) és a Prostéjovi (277) 5 6. A legkevésbé lakott területek közé ezek a szlovákiai és kárpátaljai járások tartoztak: a Bártfai (40), a Homonnai (39), a Rahói (58), a Breznóbányai (35), a Nagyrőcei (34), a Korponai (34) és a Kékkői (37). Csehországban mindössze egy hasonló népsűrűségű járás létezett, a Hartmanicei a Šumavában (30 lakos). Az 1930. évi népszámlálás adatai szerint kisebb eltérésektől eltekintve lényegében változatlan maradt az 1921-es állapot. 5. A népesség nemzetiségi összetétele a. A népesség nemzetiségi megoszlása A nemzetiséget minden lakos esetében megállapították, függetlenül attól, hogy állampolgár volt-e vagy idegen, illetve hontalan. Az 1920. évi 122. számú törvény 2. §-a értelmében a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogának érvényesítése összefüggött a bírósági járások csehszlovák állampolgárságú, de nem csehszlovák nemzetiségű lakosságának létszámával. A törvény szerint nemzeti és nyelvi kisebbséget a csehszlovák állam azon polgárai alkotnak, akik a legutóbbi népszámlálás publikált eredményei alapján a köztársaságnak legalább egy bírósági járásában 20 %-ot érnek el (a végrehajtási rendelet 14. cikkelye). Az említett nyelvi 54/ Vö.: Československá statistika. Svazek 9., 67x., 60x., 83x.!. ; Svazek 98., 28x., 36., 59., 60.1.
