Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
I. A köztársaság fénykora - 3. A nemzetiségi jogok következetlen valóra váltása
29 A KÖZTÁRSASÁG FÉNYKORA máshol — egyéb tényezők is közrejátszottak. Nem mondható jelentéktelennek például a Szlovák Liga, a szlovák iskolaügy stb. tevékenysége az említett területeken 3 8. A magyarság lélekszámának csökkenését mindenekelőtt a magyar lakosság tömeges kiűzése 3 9 segítette elő (sokan Magyarországon szaporították a vagonlakók számát), majd 1926 után az állampolgárságról szóló törvény és a kivándorlás (csupán az 1922—1927 közti időszakban 8021 magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár kapott kivándorlási útlevelet), amely a gazdasági krízis éveiben egyre nagyobb méreteket öltött 4 0. Az 1921-es, majd az 1930-as népszámláláskor ezenkívül jelentős számú zsidó és cigány származású lakos kényszerült megváltoztatni nemzetiségét. Ők ugyan részben még zsidó és cigány nemzetiségűeknek vallották magukat, részben viszont már szlovákoknak vagy cseheknek. A városi lakosok közül további tízezrek váltak szlovákká, elsősorban egzisztenciális okokból. A fenti tények következtében évről évre csökkent a magyar iskolák és tanulóik száma. Igaz, a tanulók számának alakulására a háborús évek gyengébb születési aránya is hatással volt, ez a tényező azonban egyformán hatott valamennyi nemzetiség fejlődésére, a csehszlovákéra is. Magyar szempontból az egyéb művelődési és nevelési intézmények helyzete sem alakult kedvezőbben. Az állam nem tartott fenn magyar tanítási nyelvű egyetemet vagy főiskolát. 38/ Vö.: Purgat, Juraj: Od Trianonu po Košice, Bratislava 1970,30.1. 39/ Vavro Šrobár Szlovákia igazgatásával megbízott teljhatalmú miniszter 1919. augusztus 2-i 121/1919/4397/1919 adm. sz. rendelete alapján tízezreket utasítottak ki az országból. Ezt kiegészítette az 1919. augusztus 25-i 139/1919/4397A/1919. adm. sz. rendelet. Az ezeket módosító 1919. szeptember 14-i 146/1919/6201. adm. sz. rendelet megengedte 5 napra való élelmiszer kivitelét, amely azonban nem lehetett több személyenként kenyérben 8 kg-nál és más élelmiszerben 3 kg-nál. A Csehszlovákiából Magyarországra menekültek száma 1918 és 1924 között elérte a 106 841 főt. — Úradné noviny, Bratislava, 1919. augusztus 2., 22—23. szám, 6» 1.; 1919. szeptember 15., 28—29. sz., 3—4.1.; Thirring Lajos: Magyarország népessége 1869—1949 között (Magyarország történeti demográfiája, Budapest 1963,457.1.). 40/ Vö.: Statistická příručka republiky Československé, ill. SÚS, Praha 1928, 333. ľ; Čapek, E.: Politická příručka ČSR, Praha, 53. I.; Karvaš, A. Imrich: Hospodárska štatistika Slovenska, Bratislava 1928,110.1.
