Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
II. A csehszlovák állam népessége - 1. A népszámlálások
30 A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE II A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE 1. A népszámlálások Az első köztársaság két ízben rendezett népszámlálást: 1921. február 15-én és 1930. december l-jén. Lebonyolításukat két törvény és azok végrehajtási rendelete szabályozta. Az első, az 1920. április 8-i 256. számú törvény elrendelte, hogy Csehszlovákiában ötévenként kell népszámlálást tartani. Ezt a jogszabályt egészítette ki az 1927. március 17-i 47. számú törvény, amely tízesztendős időközökben határozta meg a népszámlálások megtartását. Az 1920. évi törvény végrehajtását az 1920. október 30-i 592. számú kormányrendelet, az 1927. évi törvényét pedig az 1930. június 26-i 86. számú kormányrendelet szabályozta részletesen 4 1. A nemzeti kisebbségeket érintő rendelkezést nem az említett törvényekben, hanem a végrehajtási rendeletekben találjuk. Az 1920. évi 592. számú kormányrendelet 3. §-a úgy rendelkezik, hogy a népszámláláskor egyebek közt a nemzetiséget is meg kell állapítani. Az 1930. évi 86. számú kormányrendelet 2. §-a hasonló rendelkezést tartalmaz. A nemzetiség megállapításának módjáról a 20. §, illetve az 1930. évi kormányrendelet 20—23. §-a szól részletesen. A kettő között lényeges különbség mutatkozik. Míg az 1920. évi szerint nemzetiségen a „törzsi hovatartozás" értendő, melynek külső megnyilvánulási módja „rendszerint az anyanyelv", az 1930. évi kormányrendelet 21. §-a értelmében a nemzetiséget „rendszerint az anyanyelv szerint" kell beírni. Az első kormányrendelet 20. §-a minden felnőtt személy számára lehetővé tette, hogy nemzetiségét saját maga vallja be a számlálóbiztosnak. A 41/ Az előkészítő munkák során, az 1919-es esztendő végén a cseh országrészekben még az 1869. március 29-i 67. sz. osztrák törvény volt hatályban. Ennek alapján a népszámlálást 1920. december 31-én kellett volna megtartani.
