Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

VIII. A közelmúlt alakulása - 2. A magyarság fejlődése a háború után - A magyar és a szlovák népesség

A KÖZELMÚLT ALAKULÁSA 289 Pozsony Kassa 18 731 8 070 20 312 10 760 1581 2 690 13 járás és 2 nagyváros A többi járás 554 998 4 492 561 445 5 851 6 447 1359 Szlovákia 559 490 567 296 7 806 Szlovákia egész területén mind a szlovák, mind a magyar nemzetiségű népesség lélekszáma emelkedett az elmúlt évtizedben. Míg azonban a magyarság szaporulatának 82,7 százaléka esik a felsorolt járásokra és nagyvárosokra, a szlovákságénak csupán 36,9 százaléka. Ez az arányszám lényegében megfelel az elvárásoknak. Ha ugyanis tekintetbe vesszük, hogy a magyar nemzetiségű lakosságnak 98,9 százaléka él ezekben a járásokban és nagyvárosokban, a szlovákiai szlovákságnak viszont csak 35,1 százaléka, akkor a régió szlovák nemzetiségű lakosságának 36,9 százalékos szaporulata elfogadható. Figyelemre méltó a szaporodás Pozsonyban, a fővárosban. A szlovák nemzetiségű lakosság itt 57 211 fővel gyarapodott, ami a szlovákság országos szaporulatának csaknem 28,3 százalékát jelenti. Utána Kassa következik. A szaporulat együttesen több mint 82 ezer, s ez a szlovákiai szlovákok gyarapodásának 40,7 százalékát teszi ki. A nagyméretű szaporodás főként a bevándorlásnak köszönhető. A járások közül csupán a Nyitraiban és a Galántaiban észlelhető nagyobb mértékű szaporodás, a többiben — a Dunaszerdahelyi kivételével — az ezret sem érte el, vagy az 1980. évihez képest csökkent a szlovákok száma. A fogyatkozás a Kassa-vidékiben a legjelentősebb, de figyelemre méltó a Rozsnyóiban, a Tőketerebesiben, a Komáromiban, a Rimaszombatiban, az Érsekújváriban, a Losonciban és a Lévaiban is. Első pillantásra valóban úgy tűnik, mintha a szlovákság visszaszorításáról lenne szó, e számadatokat azonban körültekintőbben kell vizsgálni. A statisztikai számok birtokában mindjárt megállapítható, hogy a magyarságnál ebben a régióban, de ezen kívül is, alig észlelhető szaporodás. Szembetűnő viszont a cigány nemzetiségű lakosság jelentős száma, mely először szerepel a szlovákiai statisztikában. Minthogy a kettő szorosan összefügg, a tárgyilagos értékelés érdekében érdemes lesz áttekinteni a magát romának, cigánynak valló lakosság lélekszámának alakulását is. A szlovákok szaporodásának csökkenésében minden bizonnyal az is közrejátszott, hogy ezúttal többen vallották közülük cigány nemzetiségűnek magukat, továbbá hogy Szlovákiában az utolsó évtizedben a népesség