Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

VIII. A közelmúlt alakulása - 2. A magyarság fejlődése a háború után - A magyar és a szlovák népesség

290 A KÖZELMÚLT ALAKULÁSA 290 szaporodásának mértéke csaknem a felére, 10 százalékról 5,7 százalékra csökkent: ezen belül a szlovákságé 11,3-ról 4,7 százalékra. A tárgyilagos megítéléshez mindezt figyelembe kell venni. Jelentős számú cigány persze még mindig nem roma, hanem szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. Ezt az állítást Egeg község esetével is alátámaszthatjuk. A népszámláláskor itt a számlálóbiztos segédletével összesen 41 cigány írta alá, hogy a szlovákot vallja nemzetiségének, s ezzel a szlovák elem részaránya csaknem 7 százalékkal emelkedett. így történhetett meg, hogy a község magyarságának aránya a népszámlálások történetében első ízben nem lépte túl az 50 százalékot. Vessünk most már egy pillantást a magyar nemzetiségű lakosság szaporodására, ugyancsak a járásokban s a két nagyvárosban. A magyar nemzetiségű lakosság száma, miként arról a fentebbi táblázatok adatai tanúskodnak, az 1980. évihez képest a Dunaszerdahelyi és a Kassa-vidéki járásban emelkedett jelentősen. További örvendetes változást e téren még a Tőketerebesi, az Érsekújvári, a Rozsnyói, a Pozsony-vidéki járásban és a két nagyvárosban észlelünk. A többi járásban sajnos csökkent a magyarság lélekszáma. A legnagyobb apadás a Lévai járásban tapasztalható, ahol a magyar nemzetiségű polgárok létszáma 2330 fővel lett kisebb. Ez a 6,1 százalékos csökkenés azért is fájdalmas, mert az 1980. évi népszámláláskor szintén itt észleitük a legnagyobb fogyatkozást. A járás magyarjainak száma akkor — az 1970. évihez képest — 2435 fővel csökkent. Az 1970. évi 42 834 fős létszám így 1991-re 38169-re apadt. A Pozsony-vidéki, a Galántai, a Komáromi, a Nyitrai, az Érsekújvári, a Losonci, a Rozsnyói és a Nagykürtösi járás magyarságának létszáma majdnem az 1980-as szinten maradt (32. sz. táblázat). Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy a 13 járás és a 2 nagyváros népessége az 1980-as népszámlálás eredményeihez viszonyítva az 1991. március 3-i állapot szerint 110 887 fővel, 5,3 százalékkal gyarapodott. A szlovákok létszáma ugyanezen a területen 74 650 lélekkel, 4,9 százalékkal nőtt, míg az e régión kívül eső járásokban 127 670 fővel, 4,5 százalékkal emelkedett. Annak ellenére, hogy e régióban a szlovákiai szlovákságnak csupán 35,1 százaléka (1 585 669 fő) él, az ezen kívül eső területen pedig 64,9 százaléka (2 933 659 személy). A szóban forgó régió összlakossága egyébként 2 216 730 fő, ebből 1 585 669 (71,5 %) szlovák, 561 445 (25,3 %) pedig magyar nemzetiségű (33. sz. táblázat). A magyar kisebbség tagjainak száma másképp alakult. Mint említettem, ennek a lakosságnak csaknem az egésze, kerek 99 százaléka a 13 déli járásban és a 2 nagyvárosban él, s 1980 óta 6456 lélekkel gyarapodott, ami