Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
I. A köztársaság fénykora - 3. A nemzetiségi jogok következetlen valóra váltása
28 A KÖZTÁRSASÁG FÉNYKORA köztársaság legnagyobb tette: az államfordulat betetőzése és tulajdonképpeni megvalósítása . A két egymás mellett élő nép gazdasági helyzete egymástól eltérően alakult. Míg a szlovák, cseh és morva telepesek hatalmas anyagi és politikai támogatásban részesültek, a magyar családok túlságosan is eladósodtak, s a magyar falvakban gyakoriak voltak az árverések. A földreformhoz fűzött remények mégsem teljesültek, a szlovákosítás nem járt a feltételezett sikerrel, a kolonizáció iránt nem mutatkozott „elégséges érdeklődés". A politikai és a gazdasági helyzetet nehezítette a nemzeti burzsoázia ellenséges tevékenysége, mindenekelőtt az államhatalmi és közigazgatási szervek útján. Törvényi szabályozással sikerült elérnie, hogy a magyar nemzetiségű lakosok tízezrei váltak hontalanokká. Sajnálatos tény, hogy éppen a csehszlovák állampolgárság megszerzéséről szóló törvények és azok végrehajtási rendeletei nem voltak összeegyeztethetők a demokrácia eszméivel és a csehszlovák kormány nemzetközi kötelezettségeivel. A csehszlovák állampolgárság megszerzését a kérdéses esetekben nem hivatalosan a nemzetiség megváltoztatásához kötötték. Egzisztenciális okokból tehát számos hontalan kényszerült megváltoztatni nemzetiségét. Az első köztársaság első évtizede alatt Szlovákiában az 1921. évi 13 414 főről 20 349 főre, országosan pedig 16 392-ről 27 646 főre 3 7 nőtt a számuk. Ezeket az őslakosokat a csehszlovák törvényhozás kizárta az állampolgári, sőt a nemzetiségi jogokból is. Csehszlovákia lakossága az első köztársaság első évtizede után több mint egymillióval gyarapodott. Ez a növekedés a cseheknél és a szlovákoknál mutatkozott a legkifejezőbben. A magyarság létszáma ezzel szemben még viszonylagosan is csökkent. Az apadást azonban nemcsak az erőszakos asszimiláció okozta, hanem — olyan városokban, mint Pozsony, Kassa és 36/ Prchá, V. a kol.: Hospodárske dejiny Československa, Bratislava 1974,95.1. A földreformmal összefüggő fontosabb törvények és kormányrendeletek: a 32/1918 Sb. (a nagybirtok zár alá helyezéséről), a 215/1919 Sb. (az igénybevételről), a 81/1920 Sb. (a juttatásról), majd a 161/1920 Sb., a 329A920 Sb., a 179A924 Sb. A földreformmal kapcsolatban kb. 90 különböző törvény és rendelet látott napvilágot. 37/ A külföldi és hontalan magyarok megoszlása az egyes tartományok között: A számlálás Cseh- Morvaország Szlovákia Kárpátalja Csehideje ország és Szilézia Szlovákia 1921 659 286 13 414 2033 16 392 1930 611 353 20 349 6333 27 646 - Československá statistika. Svazek 9., 82.1.; Svazek 98., 59.1.
