Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
VII. A félmúlt - 1. A csehszlovák állam újjászületése
A FÉLMÚLT 237 azokat, amelyek még a háború idején, másrészt azokat, amelyek 1945 májusa és októbere között láttak napvilágot, mielőtt az Ideiglenes Nemzetgyűlés megkezdte tevékenységét. Az ellenzék mindent elkövetett, hogy az ideiglenes parlament ne fogadja el ezt az alkotmánytörvényt. A szakemberek 1945—1946 telén számtalan újságcikkben óvták az Ideiglenes Nemzetgyűlést ettől a lépéstől. Arra kérték, vizsgálja meg, melyeket lehetne kiegészíteni, esetleg hatályon kívül helyezni 32 6. Még olyan írás is megjelent, amely szerint a problémát nem az Ideiglenes, hanem a végleges Nemzetgyűlésnek kellene megoldania és szabályoznia. Az ellenzék azt szerette volna elérni, hogy ha már — egyetlen deklaráció nélkül — újjászületett a csehszlovák állam, az alkotmányosság is helyreálljon az országban 32 7. Akadtak azonban politikusok, akik minden erre irányuló kísérletet elutasítottak 32 8. Az ellenzék lassan elhallgatott. Ilyen politikai hangulatban került sor a szavazásra 1946. március 28-án. A 300 képviselőből 191 volt jelen, s mind a 191 megszavazta a törvényt: tehát több, mint a jelenlevők háromötöde, amit erre az esetre az 1945. augusztus 25-i 47. számú köztársasági elnöki alkotmánydekrétum 3. cikkelyének 3. bekezdése előírt. A távolmaradottak száma 109 (a parlament képviselőinek több inint egyharmada) volt 32 9: ezek többségükben a Csehszlovák Nemzetiszocialista Párthoz, a Csehszlovák Néppárthoz és a szlovákiai Demokrata Párthoz tartoztak. A látványos és kínos legalizálás megtörtént. A jóváhagyott dekrétumok közé tartoztak egyebek között a magyarokat és a németeket diszkrimináló és a vagyonukat konfiskáló dekrétumok, mint például az 1945. május 19-i 5. számú köztársasági elnöki dekrétum, az 1945. június 21-i 12. számú köztársasági elnöki dekrétum, az 1945. július 20-i 28. számú köztársasági elnöki dekrétum, az 1945. augusztus 2-i 33. számú 326/ Az újságok hasábjain jelentkezett többek közt a nagy tekintélynek örvendő Ferdinand Peroutka, továbbá Vladimír Kubeš professzor, Petr Zenkl (Svobodné noviny, 1945. november 4., december 8., december 16.; Lidová demokrace, 1945. december 18.; Obzory, 1945/11. és 13. sz.). 327/ Jiří Hoetzel professzor, az 1920. évi Alkotmánylevél egyik alkotója (Lidová demokrace, 1945. november 26.). 328/ Ezek közé tartozott Antonín Zápotocký, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom országos elnöke, aki 1945. december 12-én szólalt meg a rádióban a népi demokrácia védelmében (Zápotocký, Antonín: Nová odborová politika). 329/ Těsnopisecké zprávy o 43. schűzi Prozatímního národního shromáždění ze dne 28. března 1946.
