Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

VII. A félmúlt - 2. A Kassai Kormányprogram és következményei

238 A FÉLMÚLT köztársasági elnöki alkotmánydekrétum, az 1945. október 25-i 108. számú köztársasági elnöki dekrétum. Az ismeretek birtokában nem lehet kétségbe vonni, hogy az 1945-ös esztendő folyamán kihirdetett diszkriminációs dekrétumok alkotmányellenesek voltak, s természetesen embertelen végrehajtásuk is az volt. Ilyen volt hát az alkotmányosság közvetlenül a második világháború előtt és után a Csehszlovák Köztársaságban. Ide fajult a demokrácia. 2. A Kassai Kormányprogram és következményei A csehszlovákiai német és magyar nemzeti kisebbség szempontjából figyelemre méltó a kormányprogram V., VIII., XI. és XV. fejezete, valamint a Kárpátaljával foglalkozó VII. fejezet. Vegyük sorra őket, tekintsük át röviden a tartalmukat! Az V. fejezet az államigazgatás átszervezéséről szól. Határozottan leszögezi, hogy a közügyeket a jövőben a nép által választott nemzeti bizottságok fogják intézni. Azokban a községekben és járásokban azonban, ahol állami szempontból megbízhatatlan, nem szláv lakosság él, ideiglenes közigazgatási bizottságokat alakítanak. Éberen fognak ügyelni arra, hogy ezekbe az orgánumokba ne furakodjanak be olyan elemek, akik együttműködtek a megszállókkal, támogatták az árulókat, és az ellenség szolgálatában személyes előnyökre tettek szert. A kormány támogatni fogja a legszélesebb néprétegek alkotó kezdeményezését és közéleti tevékenységét. A népnek joga lesz a nemzeti bizottságok útján közvetlenül részt venni a közügyek intézésében, továbbá önkéntes politikai, szakszervezeti, kulturális, testnevelési és más szervezeteket alakítani, ugyanakkor nem fogja megengedni, hogy ezekbe a szervezetekbe beférkőzhessenek a nemzet árulói, a fasiszták és a nép egyéb ellenségei. Megvalósítja a nők egyenjogúságát a politikai, a gazdasági és a kulturális élet valamennyi területén. Támogatni fogja a férfiak és a nők általános választójogának bevezetését 18. életévüktől kezdve, s azt kiterjeszteti a véderő tagjaira is. A nép árulói és az ellenség támogatói mind aktív, mind passzív választójogukat elvesztik. Biztosítottak lesznek a szabadságjogok, s tüos lesz faji alapon megkülönböztetni az állampolgárokat. A VII. fejezet Kárpátalja kérdésével foglalkozik. A kormány abban reménykedik, hogy ez a kérdés Kárpátalja népének demokratikus úton kinyilvánított akarata szerint nyer megoldást. A kormány ilyen értelemben teszi meg az előkészületeket. A VIII. fejezet a leglényegesebbek egyike. Minden kertelés nélkül kimondja, hogy azok a német és magyar nemzetiségű személyek, akik az