Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
VII. A félmúlt - 1. A csehszlovák állam újjászületése
236 A FÉLMÚLT mindent, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés megerőtsítse őt tisztségében. Törekvését siker koronázta. Letehette az elnöki fogadalmat. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a fogadalom letétele után Edvard Beneš felolvasta terjedelmes elnöki üzenetét, amelyben a Kassai Kormányprogram csaknem valamennyi alapelvével azonosította magát. Vázolta londoni konnányának és az államtanácsnak a tevékenységét, a müncheni döntéssel kapcsolatos felelősségéről azonban egy árva szót sem ejtett. Kijelentette, hogy erre még nem eléggé alkalmas az idő, ám megígérte, hogy alkalom adtán majd erre is sor kerül, s ő elmondja az igazságot mindazokról a mozgalmas eseményekről, amelyeket átélt, s ahogy azokat látta 32 3. Köztudott, hogy az Alkotmánylevél 3. §-a szerint a Csehszlovák Köztársaság határai csak alkotmánytörvénnyel voltak megváltoztathatók. A müncheni egyezmény végrehajtása nem így történt A határok megváltoztatásának indítványát senki sem terjesztette a Nemzetgyűlés elé. Arra pedig sem a kormánynak, sem a köztársasági elnöknek nem volt joga, hogy Csehszlovákia államterületének bármilyen és bármelyik részét alkotmánytörvény nélkül átengedje más hatalomnak, más államnak. Az az eljárás tehát, ahogy Prága eleget tett a müncheni döntésnek, az Alkotmánylevél 3. §-ának 1. bekezdése szerint teljes mértékben alkotmányellenes volt. S ez beárnyékolta mind Edvard Beneš köztársasági elnöknek, mind Jan Syrový generális kormányának akkori magatartását. Benešnek tehát lett volna mit mondania a parlamentnek és Csehszlovákia népének. Az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek tett ígéretét egyébként sohasem váltotta be. Az igazsághoz tartozik persze, hogy az események később úgy alakultak, hogy a „teljes igazságot" már nem tudta elmondani a törvényhozás előtt, de az is iehet, hogy nem is akarta nyilvánosságra hozni 32 4. Néhány hónappal később, 1946. március 28-án az Ideiglenes Nemzetgyűlés jóváhagyott egy alkotmánytörvényt, amellyel törvénnyé nyilvánította mindazokat a köztársasági elnöki alkotmánydekrétumokat és dekrétumokat, melyeket az 1940. október 15-i 2. számú köztársasági alkotmánydekrétum 2. §-a alapján adtak ki, mégpedig az eredeti hatállyal 32 5. Tehát egyrészt 323/ Těsnopisecké zprávy o schůzích Prozatímního Národního shromáždění. Schůze 28. 10. 1945. 324/ Edvard Beneš a Mnichovské dny c. könyvében sem tesz említést a saját felelősségéről és viselkedéséről, csupán a nyugati hatalmakat, elsősorban Franciaországot és Nagy-Britanniát hibáztatja. — Vö.: Beneš, Edvard: Mníchovské dny. Paměti, Praha 1968. 325/ Az 1946. március 28-i 57. sz. alkotmánytörvény. — Sbírka..., 1946. évf., 28. rész, 283.1.
