Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
VI. A szlovák állam időszaka - 2. A zsidókérdés megoldása
218 A SZLOVÁK ÁLLAM IDŐSZAKA ugyanis felhatalmazást kapott a tartománygyűlésből átalakult „snem"-től, hogy rendelettel intézkedjék mindannak a megoldása érdekében, ami átmenetileg szükséges a rend fenntartásához és a szlovák állam érdekeinek biztosításához. Kétséges, hogy az új állam kormányának egyik legfontosabb feladata éppen a zsidó fogalmának meghatározása volt. Felelőtlen csoportok önkényes zsidóellenes intézkedéseivel egyébként már 1938 őszén találkoztunk mind Pozsonyban, mind Szlovákia egyéb vidékein. Még a cseh határvidékről hazafelé igyekvő s a „bécsi határ" felé tartó magyar nemzetiségű katonákat is megtámadták, és elkobozták pénzüket, értéktárgyaikat. A kilengéseket sok helyütt rombolás kísérte. A német párt 1939. szeptember 4-én (hétfőn) este a Hlinka-gárdával együtt gyűlést tartott Pozsonyban, a színház előtti téren, hogy állást foglaljon és foglaltasson a szlovákiai zsidókérdésben. A követelések közül a következők hangzottak fenyegetően: a zsidók elkülönítése, a zsidók kirekesztése az állami és gazdasági életből, a zsidó üzletek megjelölése, a zsidó vagyon, készpénz, ékszer, értékpapír, bankbetét bejelentése, a rituális vágások azonnali betiltása, a zsidók kitiltása bizonyos utcákból, nyilvános helyekről, parkokból, színházakból, mozikból, vendéglőkből stb., rádiókészülékeik beszolgáltatása, hajtási engedélyeik bevonása, fegyverviselési engedélyeik visszavonása, a 18—50 éves zsidók munkatáborba küldése, az élelmiszert halmozó és uzsorás zsidók vagyonának elkobzása. Miután ezek elhangzottak, a hatóság késedelem nélkül elrendelte a .zsidó üzletek megjelölését. A rendőrigazgató az 1927. évi 125. számú törvényre hivatkozva úgy határozott, hogy szeptember 8-ig minden zsidó üzletét „zsidó vállalat" vagy „zsidó üzlet" felirattal kell megjelölni. S ki a zsidó? Ennek megállapításakor az 1939. évi 63. számú kormányrendelet 1. §-ának rendelkezése volt az irányadó 28 1. A Hlinka-gárda már 1938 nyarán és őszén is egyre gyakrabban garázdálkodott, mindennemű hatósági engedély nélkül. A szlovák parlament 1939. november 21-én megtartott ülésén a miniszterelnök-helyettes kormánynyilatkozatban hívta fel a figyelmet a zsidókérdésre, s azt a legégetőbb gazdasági és szociális problémaként hozta fel. A kormány minden zsidó vállalatot arizálni fog — hangsúlyozta —, de olyan ütemben és mértékben, ahogy azt a szlovák nép érdeke megköveteli. Az a 281/ Új Hírek, 1939. szeptember 6.; szeptember 8, 4.!.; Slovenský zákonník, 1939. évf, 1. rész, 14. rész.
