Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
I. A köztársaság fénykora - 2. A nemzetközi szerződések szövevényében
20 A KÖZTÁRSASÁG FÉNYKORA A magyar békedelegációnak átnyújtott feltételek 2 1 lényegében mindazt tartalmazták, amit a magyar kormány 1920. június 4-én a Trianon-palotában aláírni kényszerült, s trianoni békeszerződés néven ment át a köztudatba 2 2. Alapjaiban változtatta meg Közép-Európa térképét. Az antanthatalmak keményen megbüntették Magyarországot. Sokkal keményebben, mint fő ellenségeiket, Németországot és Ausztriát. A győztesek, elsősorban a rövidlátó franciák és angolok, őrjöngtek, bosszút lihegtek, elvakultságukban hibát hibára halmoztak, holott a konferenciához intézett beadványokból tudomást szerezhettek volna a valós helyzetről. Döntésük ellentétben állt saját elméletükkel, nem volt összhangban Wilson elnök 14 pontjával. Már csak ezért sem volt igazságos. A magyarságnak nem akadt védelmezője, szószólója, a létért vívott küzdelmében teljesen magára maradt. A konferencia köreiben otthonosan mozgó csehszlovák delegáció mereven elzárkózott a magyar követelések és javaslatok figyelembevételétől. A 21/ A magyar békedelegáció vezetője, gróf Apponyi AJbert a békefeltételek átvétele után 1920. január 16-án kapott lehetőséget, hogy a magyar kormány álláspontját kifejtse a konferencia Legfelső Tanácsa előtt. A „védőbeszédet" franciául mondta el, de angol nyelven is előadta, mégpedig Clemenceau kívánságára szakaszonként, s tartalmát olasz nyelven is összefoglalta. Egyebek közt megállapította, hogy „a békefeltételek... lényeges módosítás nélkül elfogadhatatlanok (...). A többi háborút viselt nemzettel, Németországgal, Ausztriával és Bulgáriával kötött béke feltételei mindenesetre szintén szigorúak. De közülük egyik sem tartalmazott a nemzet életére lényeges oly területi változtatásokat, mint azok, amelyeket velünk elfogadtatni akarnak. Arról van szó, hogy Magyarország elveszítse területének kétharmad és népességének majdnem kétharmad részét. (...) A valóság megállapítására rendelkezésre áll az eszköz (...). Es ez az eszköz a népszavazás." A továbbiakban hivatkozott Wilson elnök szavaira, melyek szerint „az embereknek egyetlen kapcsolata, az államok lakosságának egyetlen része sem helyezhető akarata, megkérdezése nélkül, mint valami marhanyáj, egy idegen állam fennhatósága alá." — Sorskérdések..., 134—138, 153—162. 1. (Gróf Apponyi Albert beszédét és a béketárgyalásokkal kapcsolatos egyéb magyar dokumentumokat közli: A magyar béketárgyalások. Jelentés a magyar békeküldöttség működéséről Neuilly-S/S-ben 1920. januárius-március havában, Budapest 1920.); Gratz Gusztáv: A forradalmak kora. Magyarország története 1918—1920. Budapest 1935, 301.1. 22/ A békeszerződés aláírása 1920. június 4-én, du. 4 óra 31 perckor vette kezdetét a Versailles melletti Nagy-Trianon palotában. Az aktus háromnegyed 5-kor véget ért. Alexandre-Étienne Millerand francia miniszterelnök kijelentette, hogy a békeszerződés aláírása megtörtént, s ezzel az ülést bezárta. A cseh, a jugoszláv és a román meghatalmazottak kölcsönösen üdvözölték egymást. — Vö.: Sorsdöntések, 115, 263—264.1.; Világ, 1920. június 6., 1.1.
