Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
IV. Nemzetiséi iskolák - 1. Az oktatásügy alapvető jogi szabályozása
NE IZETISÉGI ISKOLÁK 139 IV NEMZETISÉGI ISKOLÁK 1. Az oktatásügy alapvető jogi szabályozása Az első köztársaság magyar iskoláinak helyzetéről akkor nyerhetünk átfogó képet, s csak akkor érzékelhetjük igazán a fejlődés méreteit, ha a két világháború közti időszak statisztikai adatai alapján 18 3 áttekintjük létük két évtizedét. Kiindulópontként az 1921/1922-es tanév számadatai szolgálnak. A csehszlovák államban ez volt az első tanév, amelyben valamennyi oktatási intézmény statisztikai adatai elkészültek 18 4. A polgári Csehszlovákia számára az 1919. szeptember 10-én Saint-Ger183/ A táblázatok a Československá statistika (svazek 6, svazek 7, svazek 17, svazek 57) és a Zprávy Státního úřadu statistického (XIX/1936) számadatai alapján készültek. 184/ Vö.: Československá statistika v prvním desetiletí republiky. Zvláštní otisk z publikace „Deset let Československé republiky". Díl III., Praha 1928,15.1. 185/ A közneveléssel összefüggő kötelezettségeket az a nemzetközi szerződés tartalmazza, amelyet a Szövetséges és Társult Főhatalmak kötöttek Csehszlovákiával 1919. szeptember 10-én Saint-Germain-en-Laye-ben (Traité entre les Principales puissances alliées et associées et la Tchéco-slovaquie). Nem az Ausztriával megkötött békeszerződésről van szó (Traité de paix entre les Puissances alliées et associées et ľ Autriche), amelynek 57. cikkelye érinti ugyan a csehszlovákiai faji, nyelvi és vallási kisebbségek védelmét, s amelyet ugyancsak 1919. szeptember 10-én írtak alá Saint-Germain-en-Laye-ben (a csehszlovák törvénytárban 507. számmal hirdették ki 1921-ben), hanem arról a nemzetközi szerződésről, amelyet a „magas szerződő felek" az említett 57. cikkely valóra váltása érdekében kötöttek. Ezt az ún. kisebbségi szerződést a csehszlovák törvénytárban, a Törvények és Rendeletek Tárában 1921-ben 508. számmal hirdették ki. A nemzetiségi gyermekek nevelésével kapcsolatban az utóbbi szerződés 9. cikkelyében fordul elő a „jelentős hányad" fogalma, éspedig két ízben (a ci^h nyelvű szövegben „značný zlomek", a francia nyelvűben „une proportion considerable"). Az Alkotmánytevéi 133. §-a szerint a csehszlovák törvényhozásnak külön törvényt kellett volna elfogadnia a 131. és a 132 § rendelkezéseinek végrehajtására és a „jelentős hányad" fogalmának meghatározására. Ez azonban nem történt meg. A ,jelenti« hányad" nem azonos az Alkotmánylevél 129. §-a alapján elfogadott nyelvi törvény 2. §-a szerint megállapított „20 százalékkal". — Vö.: Sbírka..., 1920. évf., 266—267.1.; 1921. évf., 2304—2309.1.; A Csehszlovák Köztársaság Alkotmánylevele, Prága 1923, 31. 1.; Purgat, Juraj: Od Trianonu po Košice, Bratislava 1970,35.1.; Sobota, Emil: Národnostné právo československé, Brno 1927,45.1.
