Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
IV. Nemzetiséi iskolák - 1. Az oktatásügy alapvető jogi szabályozása
140 NE IZETISÉGI ISKOLÁK 140 main-en-Laye-ben aláírt kisebbségi szerződés 8. és 9. cikkelye tartalmazza mindazokat a kulturális kötelezettségeket, amelyek rendelkezéseit lényegében átvette a Csehszlovák Köztársaság Alkotmánylevele (130., 131., 132. §). Az Alkotmánylevél 131. §-ának alapvető rendelkezése megteremtette a lehetőséget, hogy a közoktatási intézményekben a nem csehszlovák anyanyelvű állampolgárok gyermekei is anyanyelvükön tanulhassanak, éspedig mindazokban a városokban és járásokban, amelyekben azok jelentékeny hányada él 18 5. Még arról is rendelkezett, hogy neveltetésükhöz az állami és egyéb költségvetésekből rendelkezésre álljon a szükséges pénz 18 6. A történelmi cseh országrészekben a csehszlovák állam létrejötte idején az osztrák és a magyar jogszabályok voltak hatályban, és szabályozták egy ideig az oktatásügyet 18 7. A régi jogszabályokat csakhamar újak váltották fel, illetve módosították és kiegészítették 18 8. Az oktatásüggyel kapcsolatban a speciális törvények egész sora látott napvilágot. Köztük olyan jogszabályok is találhatók, amelyeket a csehszlovák jogrend átvett és hatályban hagyott, mert megfeleltek az alkotmány szellemének. A nemzetiségi iskolák és intézmények létrehozására jogosult állampolgá186/ A pénzügyi részesedés valóságos méreteit az a megállapítás is szemlélteti, amely 1931-ben jelent meg a csehszlovákiai magyar sajtóban: „A köztársaság 274 középiskolájából 8 magyar, azaz 2,9 százalék. A közoktatási minisztérium a középiskolákra ebben az évben 228,6 milliót szán a személyi kiadások rovatában, a magyar középiskolákra ebből az összegből 5 millió esik, ami százalékban 2,2. A magyar kisebbség tehát — enyhén szólva — erősen meg van rövidítve, ami pénzben 1 589 000 korona. Azonban a köztársaságban nem lakik sem 2,2, sem 2,9 százalék magyar, hanem 5 százalék. Ha a magyarság eme hivatalosan elismert számarányának megfelelőleg részesülne, akkor nem 8 középiskolája lenne, hanem 14 és nem 5 milliót kapna, hanem mintegy 11 millió koronát. (Ilyen sérelem után igazán nevetséges a nagy hűhó Masaryk elnök egymilliós magyar kultúralapítványa körül!)." — Terebessy János: Imperialista költségvetés a világválságban. In: Az Út c. folyóirat, Bratislava, 1931. évf., 10. szám (Elkobzás után II. kiadás), 12.1. A fenti százalékok megértéséhez ismerni kell a magyar nemzetiségű lakosság számarányát, amely az ország (tartomány) akkori területén így alakult: A népszámlálás A jelenlevő népesség éve Csehszlovákia Szlovákia 1921 5,6 % 21,7 % 1930 4,9% 17,8% Vö.: Československá statistika. Svazek 9, ada VI. (sčítání lidu, sešit 1), Sčítání lidu v republice Československé ze dne 15. února 1921,1. Díl, Praha, Část tabulková, 83.1.; Svazek 98, ada VI. (sčítání lidu, sešit 7.), Sčítání lidu v republice Československé ze dne 1. prosince 1930, Díl I., Praha 1934, Část tabulková, 80.1.
