Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
III. A nyelvhasználat - 2. A nyelvhasználat jogi szabályozása - Az önkormányzati testületek nyelvhasználata - Községek
A N ŕELVHASZNÁLAT 123 államnyelvhez tartozó személyek száma nagyobb, mint az ügyviteli nyelvvé nyilvánított kisebbségi nyelvhez tartozóké; — ez a nyelv ugyancsak mindig a község ügyviteli nyelve, ha a hozzá tartozók száma eléri az 50 százalékot. A törvény 8. §-ának 1. bekezdése feladatul adja a közigazgatási szerveknek, hogy a „törvény szellemében" („v duchu tohoto zákona") szabályozzák az önkormányzati hivatalok stb. nyelvhasználatát. Ennek rendelkezése szerint a rendelet kiadásában a kormányt az Alkotmánylevél 55. §-a köti. A 3. és a 8. § összefüggéséből viszont az következik, hogy a 3. § az önkormányzati hivatalok esetében csak bizonyos viszonylatokban szabályozza a nyelvhasználatot, míg további viszonylatokban a 8. § az állami végrehajtó hatalomra hárítja a szabályozást. Az önkormányzati hivataloknak tehát nincs elsődleges joguk, hogy a nyelvhasználatot saját hivataluk számára maguk szabályozzák, minthogy ez a jog az állami végrehajtó hatalmat illeti meg, amely azonban nem élhet e joggal korlátlanul. Maga a törvény e szabályozásnál korlátozza az állami végrehajtó hatalmat. Korlátozza azzal, nogy elrendeli neki: a szabályozást „ennek a törvénynek a szellemében" végezze el. Ezen pedig azok az alapelvek értendők, amelyekre a nyelvi törvényből absztrakcióval lehet következtetni. A/, alapelvek egyike az, hogy a csehszlovák nyelv a törvény szerint eiőnyt élvez a kisebbségi nyelvekkel szemben mind a bíróságokon, mind az önkormányzati hivatalokban, továbbá hogy a csehszlovák nyelv nincs kirekesztve sem a bíróságok, sem pedig az önkormányzati hivatalok tevékenységéből. Ellenkezőleg, használata az önkormányzati hivataloknál stb. — a többi nyelvektől eltérően — mindig megengedett 16 1. A községi kollektív szervek (községi képviselő-testület, községi tanács, bizottságok) ülésezése mindig a község ügyviteli nyelvévi történik. A 79. cikkely rendelkezése a kisebbségi nyelvek védelmét hivatott ellátni, ám csak akkor, ha a községben egy kisebbségi nyelvhez tartozó állampolgároknak legalább 20 százalékát írták össze, e nyelv azonban nem képezi egyszersmind a község ügyviteli nyelvét, az államnyelv védelmét viszont mindenkor, ha az a községben kisebbségi nyelvet alkot 1 6A fenti rendelkezések 161/ A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1929. június 28-i 24.255/28, Bohusl.adm. 8072. sz. döntvénye. 162/ Kitűnik ez a végrehajtási rendelet 79. cikkelyének 3. bekezdéséből, továbbá a 80. cikkely 1., 2. és 4. bekezdéséből, illetve a nyelvi törvény 3. §-ának 2. bekezdéséből és a 80. cikkely 2. és 3. bekezdéséből.
