Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
III. A nyelvhasználat - 2. A nyelvhasználat jogi szabályozása - Kisebbségi nyelvek
A N ŕELVHASZNÁLAT 115 feleknek joguk van arra, hogy az elintézés két szövege, tehát a cseh, illetve szlovák nyelvű és a kisebbségi nyelvű, teljesen összhangban álljon egymással. Hasonló álláspontot tartalmaz az 1925. szeptember 4-i 16 399. számú elvi jelentőségű határozat is. A két szöveg közti eltérés esetén tehát „az államnyelven írt szöveg az irányadó". A felek nyelvén való elintézés (a törvény 2. §-ának 3. bekezdése alapján) a közigazgatás gazdasági jellegű követelménye is. Szükségesnek mutatkozott ugyanis, hogy a bíróságokat és a hivatalokat ne terheljék túl a kétnyelvű elintézésekkel. Egyébként olyan további intézkedésről van szó, amely szintén jól szemlélteti az egyenjogúság terén mutatkozó kirívóságokat. 4. Mindezek a rendelkezések nem vonatkoznak a belső ügyvitelre, csupán a felekkel való érintkezésre. Az egyetlen kivétel a nyelvi törvény 2. §-ának 4. bekezdése, amely szerint „a közvádló azonos feltételek mellett köteles vádat emelni más nyelvű terhelt ellen ezen a nyelven is, esetleg csak ezen a nyelven". Más szóval: vádat emelni olyan személy ellen, aki valamely nyelvi kisebbség tagja, kötelesség annak nyelvén is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a közvádló, az ügyész a bírósághoz címezi a vádiratot, nem pedig a vádlotthoz, s ez lényegében a belső ügyvitelhez sorolható. Részletesebb rendelkezést erről a végrehajtási rendelet 23. cikkelye tartalmaz. Egyébként az a vádlott, aki a törvény 2. §-ának 2. bekezdése szerint valamely nyelvi kisebbség tagja, sem a nyelvi törvény szerint, sem pedig a végrehajtási rendelet 24. cikkelye szerint nem támaszthat igényt arra, hogy az ügyész államnyelven írt fellebbezését a bíróságtól kisebbségi nyelven is megkapja 14 7. A bíróság írásbeli döntéseit köteles — az államnyelven kívül — a vádlott nyelvén is kiadni, kivéve azokat az eseteket, amikor „az érdekeltek lemondottak az e nyelven való kiadmányról". Bizonyos nehézségek annak meghatározásából adódnak, hogy mikor melyik állami szerv hatásköre terjed ki olyan bírósági járásra, melynek területén kvalifikált kisebbség él. Az ilyen állami szervekkel kapcsolatban a végrehajtási rendelet 36. cikkelye és 41. cikkelyének 1. bekezdése tartalmaz részletesebb szabályozást. Akadnak járások, amelyek területén csupán a felek nyelvén intézik az ügyeket. A 2. § 3. bekezdése intézkedik arról, hogy e téren mely bíróságok és 147/ Az írásos elintézés csak akkor felel meg a nyelvi törvény 2. §-ának, ha a kisebbségi nyelven készült elintézésből annak egész tartalma érthető, beleszámítva annak a hivatalnak a megnevezését is, amely az elintézést kiadta. (A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1924. május 10-i 13.054, Bohusl. adm., 3587. sz. döntvénye.)
