Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
III. A nyelvhasználat - 2. A nyelvhasználat jogi szabályozása - Kisebbségi nyelvek
114 A NYELVHASZNÁLAT tehát a beadvány államnyelven készült, a féllel akkor is annak nyelvén kell tárgyalni, ha azt a fél valami módon a bíróság, illetve a hatóság tudtára adta. 3. A törvény 2. §-a szerint a bíróságok, a hivatalok és az orgánumok kötelesek a kisebbségi nyelven készült beadványokat elfogadni, és nemcsak csehszlovák, hanem a „beadvány nyelvén" is elintézni 14 4. Részletesebb rendelkezést a végrehajtási rendelet 19., 21. és 24. cikkelye tartalmaz. A leglényegesebbnek azt a rendelkezést kell tekinteni, hogy az ilyen beadványok elintézése kétnyelvűen, államnyelven és kisebbségi nyelven történik 14 5. Az ilyen esetekben első helyen az államnyelven készült szövegnek kell állnia. Ez vonatkozik a többnyelvű nyomtatványokra is 14 6. Az alkotmánybizottság úgy értelmezte a 2. szakasz rendelkezéseit, hogy a csehszlovák nyelv mint hivatalos, államnyelv, és mint az állami hivatalok hivatalos nyelve érvényes a köztársaság minden járásában. Más nyelveken csak azokban a járásokban lehetséges elintézést kérni és kapni, amelyekben az egyazon kisebbségi nyelvet beszélő állampolgároknak legalább 20 százaléka lakik. A hivatalok eszerint lehetnek egynyelvűek (cseh, illetve szlovák) és kétnyelvűek, egyes esetekben többnyelvűek is. A hivatalok nyelvi minősítése a járásban annak nyelvi jellege szerint történik. Ha tehát egy járás az előírt kisebbséggel rendelkezik, akkor a megyei hivatalnál a kisebbségi nyelven beadott ügyeket a helyi illetőség alapján azon a nyelven intézik el. A nyelvek rangsorolása a végrehajtási rendelet 25. cikkelye alapján történik. Ha az elintézést államnyelven és kisebbségi nyelven adják ki, akkor „az első helyen az államnyelven való szövegnek kell állnia". A kétnyelvű nyomtatványokat a rendelet szerint úgy kell beosztani, hogy a csehszlovák nyelvű szöveg a papír „bal oldalán vagy a másik nyelven történt elintézés előtt álljon". A többnyelvű nyomtatványok szövegét pedig úgy kell elrendezni, hogy az államnyelv az első helyre kerüljön. A kisebbségi nyelven való elintézés nem feltétlenül a csehszlovák nyelvű elintézés egyszerű, nem hivatalos vagy aláírás nélküli fordítását jelenti. A kisebbségi nyelven történt elintézést szintén eredeti szövegnek kell venni. Amennyiben azonban eltérés mutatkozna a két szöveg között, akkor a végrehajtási rendelet 53. cikkelyének rendelkezése, valamint a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1924. május 2-i 7842. számú döntvénye az irányadó. Ennek értelmében a 144/ A csehszlovák állam..., 1926. évf., 56.1. 145/ Vö.: Peška, Zdeněk: i.m., 158.1. 146/ Vö.: Hartmann, Antonín: Předpisy jazykového práva, Praha 1926, 63.1.
