Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
III. A nyelvhasználat - 2. A nyelvhasználat jogi szabályozása - Kisebbségi nyelvek
A N ŕELVHASZNÁLAT 113 nyelvét a köztársaságnak mindazok a bíróságai, hivatalai és szervei kötelesek használni, mégpedig valamennyi szinten, amelyek hatásköre arra a bírósági járásra vonatkozik, melyben a legutóbbi népszámlálás adatai szerint az ugyanolyan, de nem csehszlovák nyelvű állampolgároknak legalább 20 százaléknyi hányada lakik. E szervek kötelesek az ottani kisebbségi nyelv használatával kapcsolatban bizonyos jogszabályokat betartani. Ezek a kötelességek különbözők. A legfontosabbak közé a következők sorolhatók: 1. El kell fogadniuk mindazokat a beadványokat, amelyeket az említett kisebbség nyelvén, vagy államnyelven s egyúttal kisebbségi nyelven, de nem a jogosult kisebbség nyelvén, s egyéb, a járásban nem jogosult nyelven terjesztettek elő 14 1. A kisebbség nyelvén elkészített okmányokra és iratokra ugyanez vonatkozik. Az ilyen iratokat a végrehajtási rendelet 19. cikkelye szerint úgy lehet előterjeszteni, mint mellékleteket, okmányokat, éspedig anélkül, hogy hiteles csehszlovák nyelvű fordítást készítenének róluk . A nyelvi kisebbség tagjának a végrehajtási rendelet 6. cikkelye szerint a 22. és a 28. cikkelyben foglalt esetek kivételével nincs joga arra, hogy a Csehszlovák Köztársaság hivatalai elfogadják és elintézzék beadványát, amelynek szövegét államnyelven és kisebbségi nyelven írták, ha nincsenek teljesítve a nyelvi törvény 2. §--a 2. bekezdésében foglalt feltételek. Tehát a hivatalok nem kötelesek a 2. § esetein kívül elfogadni és elintézni azokat a beadványokat, amelyeket államnyelven és kisebbségi nyelven írtak, és azok „egymástól el nem választhatók" A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság álláspontja szerint mindez nem ellenkezik a törvénnyel . A végrehajtási rendelet 5. cikkelye szerint kivételesen a nem államnyelven készült beadványokat is el szabad fogadni, ha azt „fontos államérdek halaszthatatlanul megköveteli". 2. A bíróságok, a hivatalok és az orgánumok a kisebbséghez tartozó felekkel való érintkezésük során kötelesek azok nyelvét használni. Ezzel kapcsolatban részletes rendelkezéseket tartalmaz a végrehajtási rendelet 24. cikkelye. Közülük a legfontosabbak közé tartozik, hogy a felekkel, az eljárás résztvevőivel, az elismert nyelvi kisebbség tagjaival azok nyelvén kell tárgyalni, s vallomásaikat és nyilatkozataikat jegyzőkönyvbe kell foglalni, éspedig függetlenül attól, volt-e, s ha volt, milyen nyelvű volt a beadvány. Ha 141/ A nyelvi törvény 2. §-a, a végrehajtási rendelet 19. cikkelye. 142/ A végrehajtási rendelet 20. cikkelye. 143/ A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1926. április 1-jei pres.Bohusl. adm. CCLXXIX. sz. döntvénye, és az 1927. december 23-i 27.150, Bohusl.adm. 6998. sz. döntvénye.
