Cselényi László: Téridő-szonáta – avagy lehetőségek egy elképzelt szöveghez (1956-1981)

.. .Hat napon s hat éjen át tombolt a déli szél, s a dühöngő ár elmosott mindent, ami élő; elpusztította az országot. Hetednapon elült az orkán, a tenger vize visszagördült medrébe s nem hullámzott többé — végeszakadt a vízözönnekí (III) És bezárulának a mélység forrásai s az ég csatornái; és megszűnt az eső az égből. És elmenének a vizek a földről folyton fogyván, és százötven nap múlva megfogyatkozának a vizek. (II) A bárka pedig a hetedik hónapban, a hónap tizenhetedik napján, megfeneklett az Ararát hegyén. A vizek pedig folyton fogyának a tizedik hónapig; a tizedikben, a hó első napján meglátszának a hegyek csúcsai. (I) És lőn negyven nap múlva, kinyitá Noé a bárka ablakát^ melyet csinált vala. És megjőve ő hozzá a galamb esteimen, és ímé leszakasztott olajfalevél vala annak szájában.