Cselényi László: Téridő-szonáta – avagy lehetőségek egy elképzelt szöveghez (1956-1981)

2/1/4/3 Csipkefa zendül rózsa virágzik jegenye álma: nyírfa komorlik Tündöklő fényben harmonikáznak aranyos szegfű a földre omlik Nyár van a dombon nyugszik a béke sírnak a tücskök szól a madárdal Fekszem a fűben láz veri testem fölöttem röpke madárdal szárnyal Ezen az édes hazai földön be rég is jártam kréta-koromban Nézem a völgyet ez itt a nádas ez itt a templom s utána nyomban A rétek s végül a bükkfaerdő rigóval s ez itt falum alattam Nézem a völgyet a Sajó völgye úsznak a rétek szelíd aranyban Csipkefa zendül rózsa virágzik ezen a tájon be rég is jártam Azóta más lett itt is az élet s ahogy így nézlek a forró nyárban Szülötte földem fontolva egyre ez itt az új már ez még a régi Érzem szorítja torkom az ing is ideje lenne már kicserélni 101