Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)
Jócsik Lajos: Érsekújvár
várostfejlesztő tendenciákból éppen elég jutott ki a város nak, amelyekhez boldogan hozzáköthette fejlődését. Amint mondjuk, Magyarországot a naturálgazdaságból a pénzforgalmi modern polgári gazdaságra kapatja Széchényi szelleme és a szükség, Érsekújvár ebből az országos folyamatból annyiban veszi ki részét, hogy 1848-ban megalapítja első pénzintézetét. 1872-ben létrehozza a másodikat, jeléül annak, hogy boldogan rakott fészket a város életében a modern kapitalista fejlődés. S aztán rohamosan szabadúl meg feudális gátlásaitól és kötelességeitől. Megveszi az esztergomi érsekségtől az italmérési és hidvároszedési jogot (1885), nyolc évvel később modern kőhidat építtet a Nyitrán 46.500 forint költséggel. 1890-ben Nyitra felől kapcsolódnak hozzá a faluk és községek az Érsekujvár-Surány vasútvonal építésével. ] 894-ben a városrendészet területén már villannyal akarják helyettesíteni a petróleumvilágitást. A tervezett villanyvilágításból gázvilágítás lett igaz, s a nagyvállalkozású elődök tervét — jegyezzük ide elismerő tisztelettel — csak három évtizeddel később valósította meg a lemenő ágak nemzedéke. A gázvilágítás bevezetése után az utak rendezésére gondol a frissen gyarapodó város s a kilecszázas évek elején elkezdik a flaszterozást és a kövezést. Majd bevonulnak a gyárak a város fejlődésébe s teszik iparivá egykori feudális bontatlanságú életét. 1903-ban megkezdik a Komárom felé vezető vasút építésének előkészítő munkálatait, 1907-ben kezdik az építést és 1910-ben országos ünnepély keretében ünneplik a megnyitást. (Az ünnepség virulens és gyarapodó boldogságának e sorok írója is riadszemű tanuja és résztvevője volt, mint karonülő csecsemő). A modern fejlődés pozitív formáival negatív oldalai is megjelennek, 91