Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Jócsik Lajos: Érsekújvár

amenyi csak a bőrükbe fért és analfabéták voltak, de ennek a rongyos, éhes és analfabéta népségnek a védelmére támaszkodott a nyugati kultúra virágzása és fakadása- A város ilyen jelentőségét bizonyítja, hogy alakulása óta körülbelül százezer ember esett el a történelemben falai alatt. Amint a város leesett a hadak istenének tenyeréről, félelmetesen visszafejlődött, faluvá zsugorodott szinte jelentőségében. Mint az egykor roppant méretű gyíkfélék genusa, amelyek mai kései és visszafejlődött származékait és utódait arasznyi csúszó-mászó férgecskékben figyelhetjük meg. Brontosaurus és a mezei gyík: a város egykori és későbbi szerepe és jelentősége. A város keletkezésében nem hatott közre gazdasági tényező. Nem feküdt valami nagyforgalmú kereskedelmi útvonal mentén, sem természeti kincsekben gazdag szögletén a világnak, szóval nem rendelkezett olyan feltételekkel, mint a nyugati városi formációk nagy része, amelyek a város létrejöttét és feljődését biztosították volna, önellátó primitív mezőgazdaságot üzögetett a népesség a környéken. Mikor 1724-ben az erődítményt lebontják, semmi sem emlékeztet a városi jellegre, falu lesz az erődítmény helyén. 1770-ben 244 telket számlálnak területén s e telkeken is csak 158 ház áll lakható és használható állapotban. S az, ami e faluból azóta lett, az az ország iparosodásának és gazdasági fejlődésének köszönhető. Amint fejlődött és iparosodott Magyarország, úgy emelkedett fel esett, primitív helyzetéből Érsekújvár. Amennyiben az ország ipari, közlekedési és gazdasági fejlődésének vonalai rajta futottak keresztül, úgy találta meg és fejlődhetett Magyarország munkamegosztásába a faluvá törpült híres vár. S mindjárt meg is mondhatjuk, hogy ezekből az új, modern, gazdasági jellegű 90