Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Sziklay Ferenc: Kassa

re került edények és pénzek igazolják kétséget kizáróan a rómaiak ottlétét. A helynevek ilyetén származtatása divat lehetett a történelemírás romantikus korszakában, ma nem helyezünk súlyt arra, hogy honnan kapta a város Kassa nevét, elég azt megállapítanunk, hogy a legrégibb oklevelek is, (mint pl. a IV. Béla király által, 1249-ben kiadott adomány- és szabadalom levél), a XIII. századig visszamenőleg a várost mindig Cassa, Kassa, vagy Cassovia néven emiitik s igy a német Kaschau, vagy a szláv Košice csak az ősi Kassa név adoptálása lehet. Történelmi tény az is, hogy Kassának és környékének birtokbavétele egy időben történt a honfoglalással. Anonymus hitelessége a történelmi kútforrások feltárása által egyre erősödik s szerinte Kassa vidékét Osád vezér kapta osztályrészül 889-ben s ennek fia, Örs, (Ursu — úr) a „Várhegy" nevű hegyen, (ma Hradova) erős várat épített. De, ha valaki kételkednék is eme adat hitelességében, az már letagadhatatlan, hogy a vidék a XI. sz.-ban az Aba nemzetség tulajdona volt, észak felé Sáros megyére is átterjedt a család birtoka s a Kassától délre, alig 20 Km.-re fekvő vár már Aba-w/'-vár nevet kapta 1038-ban. Kassa ősi magyar településének igazolására más adatból is következtethetünk. Ä XII. sz. derekán, II. Géza uralkodása alatt költöztek be a Rajna torkolatának vidékéről a Szepességre a szászok. Ma már nem kétséges, hogy a bevándorlás útja nem észak felől, a járhatatlan ősvadonon át, de délnyugat felől vezetett a település helyére. E gyarmatosítás folyamán a szászok egyes csoportjai a Szepes-Gömöri Érchegység déli lejtőin s völgyeiben is megragadtak, igy Kassán is, melyet 44