Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Szalatnai Rezső: Lőcse

rekedett századokon keresztül a szomszédos Késmárkkal. De amíg eljutunk idáig, amíg megszületett a város! Oswald Spengler mondja, hogy a világtörténelem a városok történelme. Ha majd az új tudós-nemzedék felkutatja a régi ország minden levéltárát s kibújik az istenhátamögötti városok minden érdekessége, mint eső után a gomba, úgy hiszem, merőben új kép alakul ki a történelmi Magyarországról, mely nem annyira a városok, mint a vidék történelmét jelentette eddig. A szepesi múltról is egyre újabb meg újabb szálak fűzik-horgolják a hiteles képet. A jó Hain Gáspár krónikájának bevezető részében a kor szokása szerint önkényesen és délibábos nyelvészettel azt fejtegeti, hogy a szepesiek eredete a Biblia Semjével függ össze. Semnek egyik unokája volt Gether. „Von diesem Gether — folytatja bizalmasan — nun kommen die Gethi, von welchen Gethis, etliche Gepidae, oder Gepedae, Thyssagethae (quasi Gethae ad Tyssam sive Tibiscum) genant worden sindt. So ist auch zuwissen, das die Gothi, Gothini, Gothonas, und Guthones, von den Gethis auch ihre Nahmen haben. Denen auch verwand sind die Daci, so zuweilen, Dai, Davi, oder Dani. .

de talán ennyi is elég ebből az aranyos tudákosságból, melynek egyetlen kutatási területe a jeles lőcsei polgár kandallója és a tokai bor mellett kerekedett hangulat volt. Tényleg, mit tud a modern történettudomány a Szepesség eredetéről? A magyar honalapitás lassú folyamat volt természetesen. Csak a 11. század első felében érték el a magyarok a Hernád felső vonalát. Ezt a vonalat megszállta a Gömörőr nevű határőrség, gyepükkel és országkapukkal vette körül. Ezeken belül kezdődik a letelepedés, a gyepűelve fo231