Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Darkó István: Losonc

mes csehszlovákiai református egyház önerején kívül a magyarság számarányának megfelelő állami támogatásra is igényt tartó theológiai tanfolyam a kisebbségi magyarság életében a város jelentőségét ismét felemelte és megint valósággá tette a losonci magasabb fokú iskolázás évszázaddal előbbi virágzását. Az államhatalom által irányított iskolai nevelésen kívül a közművelődés egyéb területein, ahol u magyarság a maga erőkifejtésére szorult, az államfordulat utáni Losonc változatos munkálkodást mutat fel. A szlovenszkói magyarság az államalakulás utáni években romantikus lendületű nagy kultúrális megmozdulásokban gyűjtött lelkesedést az újformájú élet nehézségeinek leküzdésére. Ez a bajbajutott társadalom és a közösségi sorsérzés gyors öszszekovácsolásának soktervű, heves és hősi korszaka volt. A frissen megítélt nemzetiségi élet tételeit demonstratív úton akarta érvényesíteni ez az első korszak. Vezetői a ré gi, önálló magyar élet iskolájában nevelt idősebb nemzedék tagjai voltak. A nagy politikai alkalmak, magyarruhás felvonulások és bálok, lovas bandériumok ideje volt ez. A tömegerő megmutatásának igényével, nagy keretekre szabott csillogással folytak le a magyar kultúra ezidőszaki eseményei is. Alapúi a véletlen módon egymástkövető nagy évfordulók, a Madách-, Petőfi- Csokonai-centennáriumok szolgáltak. A kis Losonc országos méretű és valóban nagy kultúrális erőkészletről tanúskodó ünnepségeket rendezett ezekben az években. A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség országos hangversenye a megszűnt mezőgazdasági gépgyár nagy csarnokában, a műkedvelői színielőadások, a környező falvak színi bemutatkozásai eb214