Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Gömöry János: Eperjes

sága, melyek vezéreltek viharos életemben a hazám és felebarátom iránti kötelességnek ösvényén." Kossuthra, egyéniségének fejlődésére, aki soha külföldi iskolába nem járt, külföldön nem fordult meg, egyedül az eperjesi kollégiumnak volt döntő befolyása. S itt is fiatal tanárának, Greguss Mihálynak, aki csak az imént jött haza a külföldi egyetemekről, megtermékenyülten a kor eszméitől. A kollégiumba járó nemes úrfiaknak rendszerint van prefektusuk. így tudjuk, hogy Pulszky Ferencnek Nemessányi Károly, Péchy Tamásnak (A Tisza-korszakban a magyar képviselőház elnöke) Tompa Mihály a költő, Nikolics bárónak Székács József a költő és a későbbi országoshírű püspök volt a prefektusa. Greguss Mihály e prefektusokban hatalmas segítséget talált nevelő-tanítói munkásságában, akik persze mindannyian a zseniális tanárnak hatása alatt állottak. így érthető csak, hogy aránylag rövid idő alatt nyugaeurópai szellem hatotta át az eperjesi magyar ifjúságot, párosulva lobogó nemzeti érzéssel. Greguss Mihály hathatós támogatásával Nemessányi Károly először irodalmi felolvasásokat, összejöveteleket rendezett, majd 1827-ben megszervezte az ifjúsági magyar könyvtárt és olvasó társaságot. Ebből alakult meg 1828ban a Magyar Társaság, amely, volt idő, amikor szereplésével országos jelentőségűvé vált. Vörösmarthy, Bajza, Czuczor, Döbrentey, Toldi a fiatal egyesületet működéseért írásban üdvözlik. Petőfi Sándor meglátogatja. Eperjesi tartózkodása alatt Tompa Mihállyal és Kerényi Frigyessel írói versenyt rendeznek (Erdei lak), amelyet az irodalom történetéből jól ismerünk. 1845 április 26-án Petőfi Sándor, mint a Magyar Társaság vendége elszavalta Vö174