Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Gömöry János: Eperjes

rösmarthy Szép Ilonkáját, május 4-én Tompa Mihály: Garai Kontját. Ehhez hasonló pezsgő, eleven ifjúsági élet nincs ebben a korban sehol másutt az országban. Itt él báró Eötvös József is, akinek atyja Sáros vármegye főispánja. Pulszky Ferenc ösmertette meg őt a Magyar Társaság írói gárdájával. Ő maga is belevegyült az ifjúság társas életébe. így amikor a főiskolai ifjak Kisfaludy Károly Csalódásait adják elő, Eötvös Pepi — mint becézve nevezték — vállalkozott a nyitányba beleszőtt flótaszóló előadására. De itt él Trefort Ágoston is, a későbbi m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki ebben az időben joggyakornok az eperjesi Kerületi táblán báró Eötvös Józseffel együtt. A fiatal jurátusok eljártak a joghallgatók Jogmívelő Társaságába is, ahol sorra vették az aktuális politikai kérdéseket és a parázs vitákban a konzervatív és liberális irány összemérte erejét. Lehetetlen, hogy ez a szabad szellemi légkör ne lett volna hatással Eötvös későbbi fejlődésére. Aminthogy az eperjesi kollégiumból kikerült ifjúság a 19. század elején sorsdöntő szerephez jutott az ország politikai életében is. Greguss tanítványai közül Kossuth Lajos és Pulszky Ferenc az országgyűlésen viszik diadalra a kor uralkodó eszbéit, a Magyar Társaság vezető ifjai közül Kerényi Frigyes, Lisznyay Kálmán, Sárossy Gyula, az Aranytrombita szerzője és a körükben megfordult Petőfi Sándor, Tompa Mihály tagjai 1847-ben a történelmi emlékű „Tizek" társaságának. Ügy ezeknek, mint Irányi Dánielnek, Yachot Imrének és Sándornak, Székács Józsefnek és sok más eperjesi volt diáknak oroszlánrésze volt 1848 március 15. előkészítésében és proklamálásában. 175