Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Gömöry János: Eperjes

ezeréves ország történetében. A külföld is felfigyel e szörnyűségekre és Lajos francia király a Habsburgok félvilágra szóló uralmát meg akarván törni, segitségét ajánlja a kurucoknak. Ilymódon lesz a kurucok fölkelése világhatalmi mérkőzések részévé. A fölkelés élére a 21 éves kézsmárki gróf, az eperjesi kollégium egykori tanítványa, Thököly Imre áll. Mint a villám jelenik meg kurucaival s a lakosság mindenütt kitörő örömmel fogadja. Eperjest 1682 augusztus 18-án foglalta el. A templomokat, a kollégiumot visszaadatja az evangélikusoknak. Viszszahívja a régi tanárokat. A jezsuitákat száműzi. A kollégiumot restauráltatja s ennek kiadásaira felajánlja 600 holdas tállyai szöllejét és Rimaszombat város jövedelmének felét. Két magyar papja is van ekkor az evangelikus egyháznak: Lipóczy Miklós és Perlaky Dávid. Thököly hatalma tekintélye tetőpontra hág, amikor házasságot köt Zrínyi Ilonával. Dehát szerencsecsillaga igen hamar lehanyatlott. A török bécsi kudarca után (1683) Thököly uralmának is vége van. Eperjes nem egykönnyen adja meg magát. A császári seregek ostromát visszaveri és csak amikor magára marad az utolsó kuruc város 1686-ban jut labanckézre. Zrínyi Ilona még ezután is hősiesen védi Munkács várát. Eperjes hűtlenségéért keményen lakol. 1687-ben Carafa generális fölállítja vérpadját Eperjes piacán. E vérpadon pusztultak el Eperjes legkiválóbb polgárai s ezen kívül több előkelő nemes; összesen 24-en. Ezek az áldozatok előbb a kínzókamrában szenvedtek ezer halált és ezután holtan is vérpadra kerültek. Először jobbjukat vágta le a bakó, azután fejüket szelte le. Majd felnégyelt testüket a városon kivűl a négy világtáj irányában bitókra aggatták, fejüket vasszegekkel a bitófába erősítették. Az 162