Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Jócsik Lajos: Érsekújvár

terjedő birtokosok száma összesen 816, akik 1600 holdat bírnak összesen. Ők teszik a gazdák több mint 74 százalékát. A földnek azonban csak 16 százaléka van kezükön s átlagosan alig 2 hold jut egyre-egyre. A tíz holdtól feljebb terjedő birtokosok száma 284, a termelők 25.8%-át alkotják. Kezükön van viszont a föld 94 százaléka. Kis és középbirtokú parasztság lakja Érsekújvárt, mondhatjuk végeredményül tehát. Az átlagos birtoknagyság 1925-ben 7.1 katasztrális hold. Ismerve az 1889 év átlagos birtoknagyságát, amikoris 12.8 katasztális hold jutott átlag egy termelőre, megállapítjuk, hogy a föld a folytonos elaprózódás folyamatát mutatja az újvári ember talpa alatt. Hogy elfogyóban van a föld a szaporodás és az örökösödés következménye folytán. Viszont a mezőgazdaságból élők száma folytonosan nő. 1880-ban a mezőgazdasági keresők és eltartottak száma 992, 1910-ben már 2759 s napjainkban ez a szám ötezer fölé tehető. A közvetlenül földreutalt népesség növekedik állandó földmennyiség mellett. Érdekes jelenségeknek lesz ez a tény szülője a paraszt metropolis életében. A fejlődő parasztmetropólis átveszi a feudális kor naturálgazdálkodását s amint kapitalizálódik a város termelő-technikai tevékenysége, úgy emeli a fejlettebb árugazdálkodás felé a mezőgazdasági termelést is. S itt is érvényesül az a tendencia, hogy igyekszik levetni magáról az élet utófeudális kötöttségeit. 1893-ban kapitalista vállalkozók veszik meg a hercegprímás műmalmát, s kapcsolják be a tőke termékeny és fejlesztő áramkörét a me^ zőgazdasági üzemi vállalkozásba. A gazdák termelő tevékenységét a szemtermelés és állattenyésztés tölti ki. Állatvásárai országos és nemzetközi hírűek, óriási felhajtások 7* 99