Ujváry Zoltán: Szülőföldön hontalanul – Magyarok deportálása Csehországba

A magyar konzulátuson Prágában

A MAGYAR KONZULÁTUSON PRÁGÁBAN Arról beszélgettünk egyszer Bene Palival, hogy el kellene menni Prágába a magyar konzulátusra. Elmondanánk az igazságot, hogy hova hurcoltak el bennünket és hogyan élünk Csehországban A gyerekeink elbutulnak, nem járnak iskolába, mert csehül egy szót sem értenek, még a pap sem tud velük beszélni, az imát is csak magyarul tud­ják, ahogy az édesanyjuktól tanulták. Elkérezkedtem a bikás főnökömtől, Kro­páčektól, Bene Pali meg Kolafától. Szóltam Prá­seknak is, hogy Prágába megyünk, van ott egy kis dolgunk, visszajövünk, nehogy azt higgyék, hogy megszöktünk, hiszen itt marad mindkettőnknek a családja, nyugodjanak meg, mi a gyerekeinket soha el nem hagyjuk. Február 22-én a hajnali gyorssal indultunk Pro­tivínből Prágába. Bene Pali azt javasolta, hogy menjünk a magyar konzulátusra, adjuk elő a ba­junkat, mondjuk meg, hogy bánnak a magyarok­kal, egészen biztosan nem tudják, hogy mi történt velünk. Váltig mondtam Benének, fölösleges fárad­nunk, semmire nem jutunk a magyar konzulátu­son. Az elmúlt napokban a vendéglőben volt az 51

Next

/
Thumbnails
Contents