Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és regényrészlet - Juhász Árpád: Éhségsztrájk

Juhász Arpád Af éÁ*ég6ftiáfh~ — regényrészlet — Első nap. Reggel hatkor felébresztettek. Rendbe hoztam a cellát, nagyon erősnek éreztem magam. Hétkor behozták a reggelit. Egy fogoly hordta szét csajkákban a cellákba. Visszaküldtem. — Mondja meg, hogy nem kell. Addig nem eszem, amíg ki nem eresztenek. A fogoly vállat vont és elvitte a csajkát. Mások dolga, mit bánja ő, ha fel is akasztom magam. Pár perc múlva jött a törzsfoglár. — Mondja kérem, maga csakugyan megbolondult ? Nevettem. — Tévedés, most jött meg igazán az eszem. — Vallja be őszintén, éhségsztrájkot akar kezdeni. — Azt. Amíg el nem intézik az ügyemet. Féléve várok rá és mindig ugyanott vagyunk, mint amikor behoztak. — Hát erről mondjon le. Nekünk is megvannak az eszközeink s meg fogjuk akadályozni. — Senki. Egy módon lehet, ha rögtön szabadon engednek. — Utoljára figyelmeztetem, térjen eszére. — Fölösleges. — Visszaküld jem a reggelit ? Megeszi ? — Nem. — Ez az utolsó szava ? — Az utolsó. — Meglátjuk, ki az erősebb. Elment. Rámzárták az ajtót. Nemsokára azonban ismét kinyitották. Egy őr kíséretében behozta a konyhának segédkező fogoly a reggelit, letette a priccsre és kimentek. Le-föl járkáltam, néztem a csajkát, mit csináljak vele ? Rettentő ingerültség szállt meg, ökölbe szorítottam a kezem és káromkodtam. Aztán hirtelen mozdulattal beöntöttem a csajka tartalmát a küblibe. Nesztek..,