Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Cseh műfordítások - Vladislav Vančura: A szent pék elindul

84 a lisztet, így szólt magában : Dolgos és okos ember ez, amit ma széjjeloszt, holnap ismét visszatér hozzá. Minden, amit csinál, megtartó bizonyosság számomra és János József számára. Egyszer azonban, úgy a nyár derekán, vasárnap, egy csaló állított be Marhoulhoz, egy macskaarcú férfi, aki el­tökélte, hogy ezer forintot csal ki a jámbor péktől. A pék azonban őt sem fogadta máskép, mint többi vendégét. A szélhámos belépett a szobába és hirtelen megtorpant, ami­kor ráharmatozott e ház sajátos békéje. Két szelíd csíz ug­rált egy nyitott kalitkában és a gyermek játékszerei ott hevertek a bútorokon. »Hol vagyok ?« — kérdé magában a gazfickó, már-már cserbenhagyva foglalkozását. Az asz­szony ennivalót rakott eléje, Marhoul pedig ízibe sört ho­zott. Amikor a finom mákvirág jóllakott, kihányta ocsmány történetét. Elmesélte, hogy amerikai kivándorló, aki tizenöt évig élt Clevelandban, szappanfőzője volt ott s öt éven át folytatta ezt a munkát. »Nem volt talán szerencséje ?« — kérdezte Marhoulné asszony s a gazember azt hivén, hogy istenfélőkkel van dolga, kezdte az eget emlegetni. »Te, aki látsz«, mondotta, »légy az én tanúm !« »Hát mi történt önnel ?« kérdezte a pékmester. »önhibámon kívül koldúsbotra jutottam. Csődbe ke­rültem«, felelte. «Ugyan», mondta János, «ne beszéljen erről ismét, ne­hogy elszomorodjék. Hisz ön még nem öreg és az egész ügy nem jelent semmit.« E szavaknál a kandúrarc bajsza felkunkorodott. »El­vesztettem egész vagyonomat«, hajtogatta és tovább dúdolt a szerencsétlenségéről. Marhoul megállott előtte és felismerte a szélhámost. S e pillanatban megsajnálta e hazudozót, anélkül, hogy el­hitte volna szavait. És kölcsönzött neki kilencszáz forintot. Kölcsönadta a pénzt, amit oly gonddal kuporgatott ösz­sze s nem is gondolta többé, hogy ezt az összeget valaha visszakapja. A jóság önfejüsége, ez a hülyeség, mely kény­szerítette, hogy végefogyhatatlanul osztogasson a maga ke­veséből, állandó részegségnek tűnt fel.

Next

/
Thumbnails
Contents