Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)
Cseh műfordítások - František Langer: A kutya és a gránát
60 akaratossággal és elérte azt, hogy a katonák, mikor utóiérték, megálltak. Ezen a helyen a sínek tizenötméteres töltésen futottak. A töltés két oldalán terjedelmes mocsár terült el. Szélét bőségesen szegélyezte a nádas. Nem volt ez éppen megállásra alkalmas hely. De az őr; árat mégis megállt és mindnyájan kíváncsian nézték a kutyát. — «Mi baja ennek az állatnak ?« kérdezték. Sochor, kissé bosszankodva a kutya viselkedése miatt, azt mondta : «Semmi, mindent alaposan megnéztünk. Gyerünk !« De éppen ebben a pillanatban világosodott meg Raf agya. Az egyik helyen hirtelen megérezte, hogy e földet emberi kéz is érintette. Előbb ezt nem vette észre, mert a kezek nyomát később lábbal betaposták. A Veszedelem itt valamit homokkal és apró kaviccsal takart le. Raf megfeszítette hátsólábát és a két elsővel gyorsan kaparni kezdte a földet, sőt az orrával is segített hozzá. Sochor hirtelen megértett mindent. Odaugrott Rafhoz és kezével segített neki eltakarítani a kavicsot. Alig távolított el egy vékony réteget, fölkiáltott. A sín alatt, gyújtójával valami régi síndarabra helyezve ágyúgolyó fénylett. Ügy helyezték el, hogy mikor a mozdony rájön a sínre, fölrobbanjon. Sochor csaknem gyöngéden tolta félre Rafot, aki vigyázatlanul szaglászta körül a gránátot. »Hát mégis csak igaza volt a kutyának, — mondta Pazourek körülnézve. — De ügyesen gondolták ki e dolgot a gazfickók. Ha itt kisiklik a vonat, teremtett lélek nem menekül meg. A vonat lezuhant volna a mocsárba, hisz a töltés meredek s a mocsár mély». Ezalatt Sochor óvatosan kiszabadította a gránátot. Tízcentiméteres ágyúba való töltelék volt. A mozdony súlya fölrobbantotta volna. A sínek úgy repültek volna szerteszét, mint az üvegrudak. A mozdony fele is elrepült volna néhány méternyire. A vonat pedig nagy robajjal szakadt volna bele a mély vízbe. De most már Sochor tenyerén pihent a gyilkos gép. — »Mit csináljunk vele ? Elvisszük az állomásra ?« — «Nem. Kissé veszélyes lelet.» Lassan lengette a