Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Jegyzetek - Szalatnai Rezső: Az írókról és műfordítókról

235 NIŽNÁNSKY, JOŽO * 1903. Hírlapíró Pozsonyban. Kas­sák nagy verseivel rokon.stílű szabadversek írója, a szlovák föld adta érzésvilág közvetlen kifejezője. Utóbbi időben strandardizált képzeletű történelmi regényeket ír. MUNKÁI közül kiválik verskötete : Medzi nebom a zemou (Eg és föld között, 1928). IRODALOM : Szalatnai Rezső : Három szlovák költő (Korunk, 1930). FORDÍTÁSOK : Darvas János (mindkét antológiában, M. Figyelő, 1934, Szlov. Magyar írók Ant., I. köt.), Vozári Dezső, M. Újság 1935, Tilkovszky Béla (A Reggel, 1929). NOVOMESKY, LACO * 1904. Budapesti születésű, Prá­gában élő szlovák újságíró ; kiváló, mély lírai forrásból buggyanó versek írója. Forradalmi hevületéből csak a leg­tisztább művészi szűrőn átszűrt érzéseket tartja meg ; for­makényes, zenei hatásokat nyújtó költeményei értékelni­valók. Adyn s a cseh szürrealistákon nevelődött, de mon­danivalója egyéni, új. MUNKÁI : Nedeľa (Vasárnap, 1928), Romboid, 1931, Verseinek antológiája 1936-ban jelent meg. IRODALOM : Szalatnai Rezső : Három szlovák költő (Ko­runk, 1930). FORDÍTÁSOK : Darvas János (mindkét anto­lógiában, M. Figyelő 1934). Sebesi Ernő (Számadás c. köt., M. Újság), Sípos Győző, (M. Család, 1936, Szlov. Magyar írók Ant., I. köt.), Tilkovszky Béla (A Reggel, 1928), Vozári Dezső (M. Újság 1935, 1936). Bólya Lajos. PONICAN, JÁN ROB * 1902. Pozsonyi ügyvéd. A szlo­vák költészet egykori »fenegyereke», mint elnevezték, aki Ady szlovák variációjával indult első kötetében s ma éret­tebb, biztosabb formában, komoly mondanivalóval a szlovák költők között megbecsült helyet foglal el. Lírája egyéni színezetű s közvetlenebb, művészibb, mint voltak hévöm­lesztő fiatal versei. MUNKÁI : Som (Vagyok, 1924). Demon­táž 1929, Večerné svetlá (Esti fények, 1932). IRODALOM : Szalatnai Rezső : Három szlovák költő (Korunk 1930). FOR­DÍTÁSOK : Vozári Dezső (M. Újság 1935, 1936.) RÁZUS, MARTIN * 1888. Breznóbányai ev. lelkész, képviselő. A háború idején tünt fel, balladikus verseivel, mély társadalmi igazság-érzetről, komoly mondanivalóról, tanúskodván. Rendkívül termékeny író ; de művészi hitelét néhány szép, tiszta csengésű verse jelenti leginkább, azon­kívül kisebb prózái. Verseiben, prózájában is néha túlságo­san előtérbe kerül a politikum. MUNKÁI : Z tichých i búr­nych chvíľ (Csöndes és háborgó pillanatok), To je vojna (Ez a háború !), Hoj zem drahá, (Oh, drága földem !) Ka­meň na medzi (Kő a mesgyén), Svety (Világok, reg.) FORDÍ­TÁSOK : Darvas János : Hegy ország hangja, Szlov. Ma­gyar írók Ant., I. köt., Sípos Győző (M. Minerva 1934, 1935), M. írás 1936, M. Család 1935, Űj Élet 1934), Zapf László (Mi Lapunk, 1930.)

Next

/
Thumbnails
Contents