Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Jegyzetek - Szalatnai Rezső: Az írókról és műfordítókról

234 Sándor László : Az új Jilemnický-regény (Korunk, 1935). KAVEC, MATÚŠ * 1898. Magántisztviselő Pozsonyban. A szlovák próza komoly és rangos képviselője. Jegyző volt észak-Trencsénben, regényeiben az ottani szlovák drótosok komor életét festi. MUNKÁI : V rudrých hmlách. (Vörös ködökben, 1930), Grupy (Sovány szántók 1936). FORDÍTÁSOK : Farkas István (M. írás 1937). KRASKO, IVAN * 1876. Vegyészmérnök, a fordulat óta képviselő, szenátor. A modern szlovák líra atyja. A vers integrális értékéről, a szimbolizmusról és dekadenciáról ez a költő adott először képet a szlovákoknak. Keveset írt, de versei a szlovák líra legmaradandóbb alkotásai. MUNKÁI : Nox et solitudo, Verše. FORDÍTÁSOK : Darvas János (mindkét antológiában), M. Figyelő 1934), Halasi Lipót (Nyitrai Írók Könyve, 1935), Petneházy Ferenc (M. Figyelő, 1934), Sípos Győző (M. Család, 1936), Üj Élet, 1934), Sebest Ernő (P. M. Hírlap), Vozári Dezső (M. Újság, 1935). KRÁĽ, F R AN O * 1900. Pozsonyi tanító. Fiatal korában pásztor volt, majd ácsnak indult. Költő és komoly mondanivaló j ú prózaíró. Versei sajátosan jellemzők ; az értelmiségi ember valóság és vágyai kettőségének képei. MUNKÁI : Cerň na palete (A paletta feketéje), Balt. FORDÍTÁSOK : Vozári Dezső (M. Újság, 1936.) LU KÁČ, EMIL BOLESLAV * 1900. Pozsonyi tanár, szerkesztő, ev. lelkész, 1936 óta képviselő, a szlovák írók egyik vezető egyénisége. A modern líra minden húrját megszólaltatta, nyelvi igényekkel csillogó verseiben. Lukáč költészete a szlovák szellem új szintézise Európával. Tudatos költő, irodalmi gyökerei sokfelé elágaznak, a modern magyar irodalomba is ; elsősorban Adyhoz, akinek Lukáč az egész Nyugat-generáció költői gárdájával együtt kitűnő szlovák tolmácsolója. MUNKÁI : Spoveď (Gyónás), Dunaj a Seina (Duna és a Szajna), O láske neláskavej (Szívtelen szerelemről), 1937 -ben jelent meg összegyűjtött verseinek antológiája (1937). FORDÍTÁSOK : Darvas János (mindkét antológiában), (M.Figyelő, 1934), Bellyei László (M. Minerva (1937), Halasi Lipót (Nyitrai írók Könyve, 1935), Mészáros György, Petneházy Ferenc (M. Minerva, 1935), Szlov. Magyar írók Ant. I. köt., Sípos Győző (M. Minerva, 1934,), M. írás, 1935, 1936, M. Család 1936), P. M. Hirlap, 1935), Tilkovszky Béla (A Reggel, 1929), Vozári Dezső (M. Újság, 1935, 1936, 1937, M. Figyelő, 1935, Újság, 1935). IRODALOM: Szalatnai Rezső : Egy szlovák költő (M. Figyelő, 1935). MITROVSKÝ, MILAN * 1877. Festőművész Túrócszentmártonban. 1930-ban tűnt fel, mint író, amikor elnyerte a csehszlovák állami irodalmi díjat. Színes, olasz levegőbe vetített egyéni történetek elbeszélője. MUNKÁJA : Pani Heléne (Helén asszony, 1930). FORDÍTÁSOK : Dallos István.