Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Előszó - Szalatnai Rezső: A cseh és szlovák irodalom

20 kereséssel, óhatatlan tapogatózással teli. Mélyebben érzi a szlovák író szülőföldjét, a keletkező, forrongó társadalmat, a gazdasági bajokat, hogysem hosszabbra eljegyezné magát valamely kész nyugati formával. Innen van, hogy az iro­dalom nemzetiességének érzi már a tárgykörök és gondo­latok egyszerű hazafiasságát, politizáló mondanivalóját is s nem kényeskedik a formával túlságosan. De egyoldalúan látnók a szlovák irodalom jelenségeit, ha e mondattal befe­jeznők a jellemzést. A szlovák irodalom, mint ép Hviezdo­slav nagy és belső szükségletből fakadó irodalmi munkás­sága bizonyítja, hozzásimult az európai áramlathoz, habár például Kollár pánszlávizmusa náluk irodalmilag is hatott, nem úgy, mint a cseheknél. De mindez érthető : a kis nép, mint a gyermek, első mozdulatait végezte akkor s kereste a tér szolidaritását. Az európai eszmék azonban nem járnak fel és alá mel­lette meddőn, mint Hamletben az elhatározások. Az új, a mai nemzedék is minden irányban kapcsolatokat keres. A nyugati irodalmak mellett elsősorban a cseh és a magyar literatúra volt komoly hatással a mai írógenerációra. A magyar irodalomból régebben Arany, Petőfi, Vörösmarty, Madách, ma Ady, Babits, Móricz Zsigmond, Szabó Dezső, Tóth Árpád és Szabó Lőrinc, Erdélyi József hatottak és hat­nak a szlovákokra. A középeurópai érzésvilágot, melyet a csehszlovákiai magyar író is ki akar fejezni, fiatal szlovák író kortársaink lépten-nyomon megvallják. A szlovák lélek nyugati lélek ! — hangzik a válasz, ha kérdezel. Testvéri fele a csehnek, éltető gyökérzete európai hagyomány. De ugyanakkor tapasztalod, a keleti szláv erő is megrezzen benne és magatartása magyar forma. A szlo­vák írók tavalyi trencsénteplici összejövetelükön rendkívül érdekesen s egységesen adták tudtul a kérdezőknek, hogy a szlovák irodalom igazi eszményképe csak Ľudovít Stúr le­het, ama Stúr Lajos, a negyvennyolcas idők publicista-pro­fesszor-politikusa, akit a magyarok csak úgy ismernek, mint a Hurbán-féle felkelés egyik vezetőjét. Holott Štúr filozófus volt, németek neveltje, Herderék megtestesülése, kitűnő szellemi vezető. Stúr és társai jelentik ma a szlovák ha­gyományt a baloldal és a jobboldal szerint egyaránt. Ebből a szempontból nézik a szlovák nyelv önállóságát és a csehtől elütő különösségeit. A szlovák írók között oly erős szociális és szocialista hangulat, Vajanský romantikus orosz-imáda­tának nyomain ma ismét visszakapcsolja a szlovák tájéko­zódást kelet felé s a mai Oroszországot öntudatlanul is szlám szempontból értékeli. «Száz esztendős igyekvéssel a szlovák író elvégezte « szlovák élet nemzeti újjászületésének ráeső részét, lehetővé tette a mai nemzedéknek, hogy hozzálásson a szlovák nem-

Next

/
Thumbnails
Contents