Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)
Előszó - Szalatnai Rezső: A cseh és szlovák irodalom
15 nyugati ízű, s egyesíti is a nyugati áramok melegét a cseh szellemi dominiumon. És ez az irodalom biztos európaisága mellett is teljességgel elüt attól a latin-görög klasszicizmustól, mely nálunk, magyaroknál, oly sajátos ötvözéssel forgatta irodalmunkat a hűbériség századaiban. Mivel tudjuk ezt a cseheknél megmagyarázni ? Nem voltak oly soká a nemzetközi latin hazája, mint a történeti Magyarország s nem volt olyan országtartó nemességük, mely a latinnal együtt oly különösen ragaszkodott volna a nemzeti életet elgáncsoló osztályérdekeihez, mint Magyarországon. Történeti szerencse, vagy a nyugati áramok gazdasági és politikai hatásának közvetlenebb megérkezése tette ezt ? Vagy a nép, a nemzet egészének nagyobb összetartása, mai értelemben vett nacionalizmusa hozta létre ? Az ok nyílván nem kereshető egyes számban. Azonban számunkra ez most nem is fontos. A huszitizmus népi forradalma hűbériségi eszméket és kiváltságokat döntött porba s belefújta az igazságtalan konstanzi ítélkezéssel megsértett haza levegőjébe azt a radikalizmust, melyből ma is táplálkozik a cseh demokrácia. A cseh városok már a 14., 15.-ik században megbízható cseh nemzeti helyek (a magyar urbanitás még a 19-ik században is idegen volt érzésben és nyelvben is a magyar történelmi küldetés megértésétől) s a középosztály, a cseh nemzeti szerepű középosztály a 19.-ik század első éveiben már készen áll, csak a vezényszóra várakozik. Ez a társadalmi egészség letagadhatatlan hatással volt az irodalom életére is. Oly ereje volt, hogy példáúl a fehérhegyi katasztrófát, mely nagyobb, súlyosabb csapás volt a csehekre nézve, mint a magyarokra Mohács, aránylag könnyen kiheverték, s amikor újból bekapcsolódnak Európa áramlataiba, a régi mozdulattal tüstént a legfrissebb eszméket húzzák magukhoz. Csodálatos a gyors, ösztönös átvevő érzéke és átérző, átplántáló magatartása. Mindig ott áll készen a nemzeti jellem szolgálatára. A huszitizmus és folytatása, a cseh testvérek puritanista mozgalma, nem ismer más irodalmi programot, mint a vallás szolgálatát. Az irodalom alkalmazkodik az eszméhez s ragyogó stílussal a szolgálatába áll : létrejő a cseh biblia. Amikor a 19.-ik század folyamán tervszerűen elesnek a csehek attól, hogy nemzeti függetlenségüket államjogilag is visszakapják, olyan irodalmuk kerekedik, a megújulás romántikus Mácha— Čelakovský-féle korszaka után, mely tökéletes mértékben éleszti, tüzeli, egységbe kovácsolja s összetartásra szítja az egész nemzetet életremenő politikai törekvéseiben. Amikor pedig a köztársaság megalakulása a legnagyobb cseh politikai vágyakat is túlszárnyalta, szükségtelenné teszi ezt az irodalmi szolgálatot