Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és essay - Simándy Pál: Apám

it/} 0/j At t ^ ? ^

7 . SIMÁNDY PÁL ÍRÓ. FIATAL ÉVEI SZLOVÉN SZKóHOZ KÖTIK. TEVÉKENY RÉSZT VETT A KISEBBSÉGI KULTUR MOZGALMAKBAN. JELENLEG BUDAPESTEN ÉL S i m á n d y Pál Ülünk az eperfa alalt. Megtört, Összeaszott, öreg ember az apám. Alig látszik ki szegény a ki tudja, hány éves. formájából kiment nagy kalap alól. Köszvényes ujjait bágyadtan emeli maga elé : — Nem így gondoltam én az öregsígemet, fiam... Bűnbánólag hajtom le a fejemet és hallgatok. A képzeletem visszakalandozik a múltba ; látom magam előtt fürge, törekvő, fiatal apámat. A csizmadiamesterségen kezdte. Mint parasztgyerek került el Debrecenbe és ott tanulta ki az ipart. Mennyi reménnyel, tervvel, milyen ifjúi, büszke tudattal tért haza onnét 1883-ban, hogy megtelepedjék és családot alapítson szülőfalujában. Nem volt semmije, csak a két keze ügyessége és a szorgalma. Az asszonyával sem kapott kézhex semmit. Két földhöz ragadt szegény ember: indultak neki az életnek S alig telt bele pár esztendő, már házat vett kis udvarral, kerttel. A ház „kis végi"-ben rendezte be a műhelyt. Azután, amikor hamarosan eladásra került a falu szélső határában pár hold gödrös, hepehupás olcsó földi,