Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és essay - Cs. Szabó László: Kárpát kebelében

91 után sok főúr a kegyúri templom helyett biztosabb falaikba húzódott: Lőcse vigyázott a halott Thurzókra, Kézsaiárk a Thököliekre, Bártfa a Serédyekre, Szepesliely a Zápolyákra. Lóháton vitt nemes holmi: arany kelyhek, ezüst ékszerek, tutajon úsztatott nehéz árúk: réz, fa, barchent bor ment át az északi határon. A dunai utat már a középkorban elnyelte a falánk Bécs; a tátrai elvitt Nürnbergbe, a körzők, földgömbök, rézmetszők városába s Krakkóba, Varsóba, Danzigba, a prémes lengyel urakhoz. Hétszáz esztendeje bong a krakkói piac fölött a kassai Gál mester harangja ; Grybow és Piwnicze uccáin Eperjes, Bártfa házai ismétlődnek meg s a vidék szárnyasoltárai úgy hasonlítanak délgalíciai testvéreikhez, mintha szuette szárnyaikkal titokban átszálltak volna a határon. Városról-városra követtek ezek a képek. Lehet, hogy hajdan az angyalok a féltékeny, versengő városok unszolására össze-vissza szöktették őket s most már maguk sem tudnak eligazodni köztük. A középkorral a szepesi városok hatalma is kihúnyt, kincseit felfalták a vallásháborúk; a török kiűzése után modernizált összbirodalom vámpolitikája pedig megadta a kegyelemdöfést. A protestánsok bürtetlenül már csak a városkapun kívül gyűlhettek istentiszteletre, ekkor épültek, várárkok tövében, a pajta külsejű, belül szépen kifaragott fatemplomok. Még az ő kölüégüket is a balti országokban koldulták össze. A valódi tragédiák oka egyszerű, mint a halál, a szepesi városok beteljesedett végzete is kétségbeejtően világos. Az aranyat, ezüstöt, rezet a tengerentúlról hozatta Európa s jóval nagyobb bőségben, mint a magyar bányavárosokból; a fa, a kender Oroszországból jött, a dohány Amerikából; a lengyel urak pedig országuk felosztása után leszoktak a borról, eladták magyarországi szőlőiket s a helybeli zsidó pálinkáján búsultak A környék asszimilálta a legyengült városokat, behúzódott a magyar nemes s a szlovák jobbágy ; a legtöbb szepesi és sárosi város ebben az időben vált háromnyelvűvé. Miután pedig a szegénységgel jön csak az áhítat, a közéletből kiszorult, szikkadt polgárság csöndesen elmerüli a pietizmusban. v,