Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és essay - Schöpflin Aladár: Cimbora

50 — Nem adta senki. A tehén adta. Az út mellett legelt egy tehén, jó tehén volt. Meg hagyta magát szopni. Ez tetszett nekem. Szeretem nézni, mikor a borjú szopja az anyját. Aztán előkotort a zsebéből négy rézkrajcárt. Kirakta a tenyeremre és úgy dicsekedett velük. — Van ám pénzem is. Tisztelettel néztem rá. Nekem sohasem volt pénzem. — Kettőt a plébános úr adott, kettőt az apád. Sok pénzük lehet — tette hozzá elgondolkozva. Ezen én nem csodálkoztam. Ott szoktam állni apám mellett, amikor szombaton a napszámosokat fizette, láttam, hogy mindig zacskókban van az asztalán a sok pénz. Akkor még nem tudtam, hogy ez nem az ő pénze, nagyon hézagos fogalmam lehetett a tulajdonjogról. Azt tudtam, hogy a faluban az apám parancsol mindenkinek, de ha a grófok odajönnek, ők parancsolnak az apámnak. Soha nem gondolkoztam azon, hogy ez miért van. Egy nagy hangyaboly volt a közelben. Ezt sokáig néztük, szótlanul, csak Cimbora néha elnevette magát, nem tudom miért. Aztán fölszedelőzködtünk, hazafelé. A majoron át mentünk. A béresgyerekek, az én pajtásaim, összeverődtek egy csoportba, mikor megláttak minket. Rájuk nevettem, de nem nevettek vissza, ellenségesen néztek rám, nem tudtam, miért. A csoport lassan jött utánunk, a majoron át s mikor kiértünk a falusi uccára, a gyerekek elkezdtek dühösen kiabálni: — Koldusgyerek! Fattyú! Cimbora megállt, hátrafordult és mérgesen vakkantott a gyerekekre. A kutyája is vele vakkantott. Ekkor egy kő repült fel a gyerekek csoportjából. A kutyát találta. Cimbora egy nagyot, félelmeset visított, fölemelte a görcsös botját és nekiszaladt a gyerekeknek. A kutya vele. Azok ordítozva, rivalkodva szétfutottak és futtukban kiabálták: — KoldusgyerekI Fattyú! Cimbora visszatért hozzám. Lihegett a haragtól. — Adok én nektek, kutyák! — mondta dühösen. Mentünk tovább, a házunk felé. A béresgyerekek, lehettek vagy tízen, másik úton elénk kerültek. Nem tudtam, mi bajuk van velünk, de megtámadtak, ki kővel, ki valami